Hernádnémeti Önkormányzat Képviselő-testülete
3564 Hernádnémeti, Kossuth u. 38. sz.
Száma: 1-11/2011.
J e g y z ő k ö n y v
Készült: Hernádnémeti község Önkormányzati Képviselő-testületének 2011. július 05-én megtartott rendkívüli üléséről.
Jelen vannak: dr. Orosz Zsolt polgármester, Farkas Zoltán, Forgács István, Karajz Ottó György, Lipták Zoltán, Nagy László és Répási János önkormányzati képviselők
Meghívottként tanácskozási joggal jelen van:
Boros Lajosné dr. jegyző
Sajgó Lászlóné pályázó
Tar Edina Éva pályázó
Fésűsné Brosch Andrea pályázó
Földessy Judit
Érdeklődő: 10 fő
Dr. Orosz Zsolt polgármester köszönti képviselőtársait, a Miskolci Családsegítő Szolgálat Regionális Módszertani Központ Igazgatóját, aki a Szakértői Bizottság tagja volt, a pályázókat, intézményvezetőket és a lakosság részéről megjelent érdeklődőket és azokat, akik a televízión keresztül követik a testületi ülést. Megállapítja, hogy a testület határozatképes, mert minden képviselő jelen van. Ügyrendi javaslatot terjeszt elő, mely szerint nem csak a pályázók meghallgatásával foglalkoznak a mai ülésen, hanem második napirendi pontként javasolja felvenni egy KEOP-os pályázatról szóló döntést. A jegyzőkönyv hitelesítőinek Nagy László és Répási János képviselőket javasolja.
A képviselő-testület egyhangúlag, határozathozatal nélkül, tudomásul vette a napirendre és a hitelesítők személyére tett javaslatot.
Napirend:
1. Hernádnémeti Alapszolgáltatási Központ intézményvezetői álláshelyére pályázók meghallgatása
2. KEOP-2011-1.1.1/B/10-11 pályázat
Előterjesztő: Polgármester
1. Hernádnémeti Alapszolgáltatási Központ intézményvezetői álláshelyére pályázók meghallgatása
Dr. Orosz Zsolt polgármester elmondja, hogy a képviselő-testület döntése alapján a Hernádnémeti Alapszolgáltatási Központ vezetői álláshelyére a jogszabályi előírásoknak megfelelően kiírásra került a pályázat. A beérkezett 3 pályázat közül kettő nem felelt meg a kiírásnak. A pályázókat a bizottság meghallgatta. A testület nem döntött abban a kérdésben a pályázat kiírásakor, hogy a pályázókat még külön meg kívánja hallgatni a testület. Az előző testületi ülésen Farkas Zoltán, Forgács István, Karajz Ottó György és Nagy László képviselők úgy döntöttek, hogy a pályázókat hallgassák meg rendkívüli testületi ülésen.
Az előző testülései ülésen is hangsúlyozta, hogy amennyiben nincs az alapszolgáltatási központnak vezetője, vagy olyan vezető kerül megválasztásra, aki nem megfelelő végzettséggel rendelkezik, az komoly gondokat jelent, így pl. a működési engedély megvonása, mely a normatíva megvonását jelenti, az pedig álláshelyek és ellátások megszűnését vonja maga után.
Dr. Orosz Zsolt polgármester javasolja, hogy először Sajgó Lászlóné és Fésűsné Brosch Andrea pályázókat hallgassák meg, mert ők hozzájárultak ahhoz, hogy nyílt ülés keretén belül kerüljön sor a meghallgatásukra, ezt követően Tar Edina Éva meghallgatására zárt ülésen kerül sor, mivel ő nem járult hozzá a nyílt üléshez. A zárt ülést követően a testület nyílt ülésen folytatja tovább munkáját.
A képviselő-testület 6 Igen, 1 Nem szavazattal meghozta az alábbi határozatot.
Hernádnémeti Önkormányzat Képviselő-testülete
79/2011. (VII. 05.) KT HATÁROZAT
Tárgy: Pályázók meghallgatásának sorrendje
Hernádnémeti Önkormányzat Képviselő-testülete úgy határozott, hogy Sajgó Lászlóné és Fésűsné Brosch Andrea pályázókat nyílt ülésen hallgatja meg, ezt követően Tar Edina Éva pályázót zárt ülés keretében.
Sajgó Lászlóné meghallgatása
Dr. Orosz Zsolt polgármester kéri képviselőtársait és meghívott szakértőt, ha a pályázattal kapcsolatosan vannak kérdéseik, akkor azt tegyék fel a pályázónak.
Sajgó Lászlóné elmondja, hogy Hernádkakban él 5-6 km-re Hernádnémetitől. A Hernádkaki Általános Iskolában dolgozott. Pedagógus főiskolai végzettsége van. Ezt egészítette ki közoktatás-vezetői diplomával. A Hernádnémetiben élő emberek problémájával teljes mértékben tisztában van. Nem mindenáron a megválasztás és az ígéretek túllicitálásának kényszere vezérli. Elmondja, hogy menet közben próbálták visszatéríteni erről az útról, kapott egy-két telefont. Ezzel egy időben a személyes találkozásokkor nagyon sokan biztatták, hogy ne vonja vissza a pályázatát. Polgármester Úr az első testületi ülés után élt azzal a törvény adta lehetőséggel, hogy a pályázatok elbírálásába külső szakértőket von be, illetve delegál a képviselő-testületből tagokat. Sajnálattal tapasztalta, hogy a meghallgatáson a delegált képviselők nem voltak jelen. Feltételezi, hogy nyomós indokkal nem tudtak megjelenni. Így a két felkért szakértő és Jegyző Asszony volt jelen a meghallgatáson. Ezen a meghallgatáson véleménye szerint egy vizsgáztatás történt. Szociális végzettség hiányában teljes egészében ilyen irányú kérdéseket kapott. 8-10 perc után látta, hogy ez a meghallgatás egészen másról szól. Ő úgy döntött, hogy elzárkózik a vizsgakérdésektől, mert sem a bemutatkozásra nem volt lehetősége, sem a jegyzetei használatára. Jegyző Asszony megkérdezte, hogy, kitől és miből informálódott. Nem élt azzal a lehetőséggel, hogy a pályázat benyújtása előtt felkeresse az intézményt. De a statisztika is azt mutatja, hogy a pályázók nagyon kevés százaléka látogat el a megpályázott helyre, mert az utolsó percig gondolkodik azon, hogy beadja-e a pályázatát. Hernádnémeti honlapjáról tájékozódott. Jegyző Asszony azt mondta, hogy az egy rossz információforrás volt. Véleménye szerint a Hernádnémeti Alapszolgáltatási Központ Alapító Okirata mindenképpen irányadó kellett, hogy legyen a munkájához, hiszen bármilyen változás történik az intézményben akkor az alapító okirat módosításra kerül.
Dr. Orosz Zsolt polgármester elmondja, hogy véleménye szerint a pályázó azért pályázik, hogy be szeretné tölteni az állást, ezért kéri, hogy a szakmai elképzelésekre térjen rá.
Sajgó Lászlóné: Tudomása szerint egy nagyon jól működő intézményről van szó, teljes szakapparátussal, megfelelő végzettségű dolgozókkal. Azt vallja, hogy egy új vezető megválasztása esetén, annak el kell végezni egy analízist. Mivel három hónapos próbaidő kiírása szerepelt a pályázatban, ezért ő egy rövid és egy hosszú távú program elkészítésére vállalkozik. A rövid távú programjában szerepel, hogy egy 4-6 hét alatt képet kap az intézményről. Egy hónap alatt felmérné, hogy milyen emberek vesznek részt a munkában, milyen végzettséggel rendelkeznek, milyen pénzügyi lehetőségek vannak, és 6 hét múlva a testület elé hozza, a konkrét terveit. Nem fogalmazott meg konkrét feladatokat és vezetői programot sem, azért mert várhatóan ősszel az új szociális törvény megjelenik és lehet, hogy az ő megalapozott terveit egy tollvonással áthúzza. Véleménye szerint egy ember pályázatot nem ír, az egy összehangolt team munka eredménye, pályázatírót is be kell vonni a munkába. Hiszen egy költségvetést nem lehet felülírni, az önrészek biztosításához elengedhetetlen a képviselő-testület jóváhagyása. Vallja, hogy a kevés néha több. Nem kíván részletes szakmai programot megfogalmazni a teljes információ hiányában. Véleménye szerint felmérés nem történt az intézményben, szolgáltatást végzők és a szolgáltatást igénybevevők köréről. Ő a munkát rögtön ezzel kezdené. Egy minimális időt kér a testülettől, hogy ő ezt elkészítse és a képviselő-testület elé hozza.
Nagyon csábító számára a testület összetétele. Ő volt a Hernádkaki Önkormányzat Képviselő-testületének tagja. Nagyon tetszik neki a hernádnémeti testület, mert egyértelműen a választópolgárok érdekeit képviseli, a munkáját az egyéni érdekeiket félretéve, rengeteg információt gyűjtenek. Ezt a véleményét a nyilvános testületi ülések anyagából vonta le. Az emberek megkérdezése folyik az egyik testületi üléstől a másikig és az ő egyéni problémájuk idejön a testület elé, hogy arról méltón döntsenek.
A szakmai meghallgatást méltatlannak tartotta. Az alapvető toleranciát hiányolta a meghallgatáson, ami megillette volna. Kellemetlenül és rosszul érezte magát. Nem hiszi el, hogy az intézményvezető megválasztása, ha most nem történik meg, akinek esetleg nincs meg a megfelelő végzettsége, akkor itt minden kútba esik, veszélybe kerül az intézmény működése, hogy megszűnik a normatíva. Ilyen nincs, ezt nem hiszi el, ezt megalapozatlannak tartja. Feltétellel meg lehet választani és lehet záros határidőn belül arra kötelezni, hogy szociális végzettséget szerezzen.
Dr. Orosz Zsolt polgármester elmondja, hogy jogszabály írja elő a szakértői bizottság létrehozását és azt is, hogy kiket kell delegálni a bizottságba. A bizottság szakmai tagja volt Földessy Judit a Miskolci Családsegítő Szolgálat Regionális Módszertani Központ Igazgatója, és Horváth Zoltán az Iránytű Szociális Szolgáltató Központ Igazgatója. Delegált tagja volt a bizottságnak Farkas Zoltán az Egészségügyi és Szociális Bizottság elnöke és Karajz Ottó György képviselő javaslatára Lipták Zoltán a Jogi-, Ügyrendi és Összeférhetetlenségi Bizottság elnöke. Mind a két képviselőnek olyan probléma jött közbe, ami miatt nem tudtak jelen lenni a meghallgatáson. Lipták Zoltán írásban elküldte a véleményét, tehát az a bizottság véleményének részét is képezi. Farkas Zoltán képviselőtársa nem véleményezte a pályázatokat.
Boros Lajosné dr. jegyző szeretne pontosítani, ő azt mondta, hogy az önkormányzat honlapja nem napra kész. Jó forrás, de nem olyan naprakész, mint ahogy a pályázó említette. Kérdésre kifejtette a pályázó bővebben, hogy miért nem írt vezetői programot, azonban mind a jogszabály szerint, mind a pályázati kiírás szerint a pályázat kötelező része a vezetői szakmai program elkészítése.
Lipták Zoltán képviselő kérdezi a pályázót, hogy tisztában van-e azzal, hogy érvénytelen pályázatot adott be és annak ellenére ő most meghallgatáson van?
Sajgó Lászlóné: Amennyiben érvénytelen a pályázata miért kellett szakmai bizottság előtt megjelennie, miért nem hozták azonnal a tudomására.
Lipták Zoltán képviselő: Úgy tudja kiment mind a két pályázónak az érvénytelen minősítés.
Sajgó Lászlóné: Nem kapott erről semmilyen írásbeli anyagot. A szakmai bizottság értékeléséről a TV-ből értesült, amikor közvetítették a testületi ülést.
Lipták Zoltán képviselő kérdezi Jegyző Asszonyt, hogy kiküldésre került-e az érvénytelen pályázatok értékelése?
Boros Lajosné dr. jegyző elmondja, hogy nem került külön értesítésre a pályázó, a meghallgatása után szóban tájékoztatták a bizottság véleményéről.
Répási János képviselő kérdezi, hogy milyen volt az előző munkahelyén az intézményekkel, kollégáival való viszonya Hernádkakban?
Sajgó Lászlóné: Jónak minősíti a társintézményekkel, polgármesteri hivatallal, kollégáival való viszonyát. Annál is inkább, hogy a 2006-os választáson nem nyerte el a képviselők bizalmát, mégis címzetes igazgatói rangot kapott. A 17 év alatt megbecsülését élvezte az önkormányzatnak, kivéve az utolsó egy évet. Nagyon kellemes éveket töltött el. Az iskola 1990-ben 70 fővel vált el Hernádnémetitől, és ő 2006-ban közel 300 gyereket hagyott ott közel 120 bejáró gyerekkel. Egyetlen ügyben 6 képviselőtársával együtt nem állt egy bizonyos ügy mellé, ekkor romlott meg a viszony az önkormányzat és közte.
Répási János képviselő: Nem ezt hallotta, de ha a pályázó ezt mondja, akkor az valószínű így is van.
A pályázatában olvasta, hogy „bizalmi költségvetés”, ez mit takar, kéri fejtse ki bővebben.
Sajgó Lászlóné: Ezt a Jegyző Asszony is megkérdezte. Arra gondol, hogy, a költségvetéshez adatszolgáltatási kötelezettsége van minden intézményvezetőnek. Ennek pontosnak kell lennie, hogy a normatívának a kihasználása maximálisan megtörténjen. A bizalomról az a véleménye, hogy a fenntartó felé is az a rész, ami a normatívából megilleti, annak maximális kihasználása megtörténjen, illetve az előzőleg összeállított költségvetés, amit a képviselő-testület letesz, annak bizalmon is kell alapulnia, hogy olyan kéréseket kell, hogy megfogalmazzon a képviselő-testület felé, ami reális, ami az ott dolgozók, a szolgáltatást igénybevevők igénye szerint épül fel. A bizalom oda-vissza kell, hogy működjön. Tudja, hogy a költségvetésben a számok, azok tények, ott nincs bizalom. Ezt a megelőző munkára értette.
Répási János képviselő kérdezi, hogy a pályázó jelenleg hol dolgozik?
Sajgó Lászlóné: Jelenleg munkanélküli. Azért is adta be a pályázatát. Van még benne erő, elhivatottság. Minden irányban el fog mozdulni, hogy munkát találjon. Elmondja, hogy nagyon könnyű munkanélkülivé válni és nagyon nehéz visszakapaszkodni. Minden lehetőséget meg fog ragadni, hogy újra és újra elhelyezkedjen.
Karajz Ottó György képviselő: A szakmai bizottság előtt, amit Hernádnémeti Önkormányzat Képviselő-testülete állított fel, úgy érezte a pályázó, hogy az egy vizsgáztatás volt. Ez így is van, mert aki egy ilyen bizottság előtt áll és elmondja elképzeléseit, javaslatait is, egy kicsit vizsgáznia is kell.
Nagy László képviselő kérdezi, hogy az alapszolgáltatási központ egyes ellátási formáira milyen rálátással rendelkezik? Gondol itt a házi segítségnyújtásra, napközbeni ellátásra, stb. Ezeket érintette a pályázati anyagban. Ezek hatékony működtetéséről pár gondolatot szeretne hallani.
Sajgó Lászlóné úgy érzi azzal tisztában van, hogy a törvény mit ír elő ezzel kapcsolatosan. Pl. az étkeztetésnél az igénybevétel módját említi. Megemlíti az intézményi és személyi térítési díjat, amit fizetnek az igénybevételért, a családsegítésért, mely az időseknek, elesetteknek, fogyatékosoknak, nagycsaládosoknak, hajléktalanoknak nyújt segítséget, együttműködve a háziorvossal, a védőnővel, a jelzőrendszer tagjaival. Feladata, hogy támogassa, segítse az ebben résztvevőket. Megemlíti a rendszeres szociális segélyben részesülőket. A házi segítségnyújtás egy olyan ellátási forma, melyet az igénybevevő életvitelének fenntartása érdekében a gondozónő a lakására megy ki az igénybevevőnek. Az idősek klubja a kastély épületében működik. Az oda beiratkozókkal együttműködési megállapodást kötnek. Itt az idős emberek mentális és pszichés gondozása történik. Hiszen ők már magányosak. Feladat itt még az érdekvédelem, tájékoztatni őket, hogy milyen kötelességek és jogok illetik meg az időseket.
Dr. Orosz Zsolt polgármester véleménye szerint nem arról kellene beszélni, hogy milyen szolgáltatás működik az intézményben, azt tudni kellene. Képviselőtársa 1994-től testületi tag, ezért gondolja, hogy tisztában van a feladatokkal.
Nagy László képviselő a pályázóra gondolt, hogy van-e rálátása.
Dr. Orosz Zsolt polgármester arra lenne kíváncsi, hogy milyen elképzelései vannak a pályázónak. Nem tartja jónak, hogy papírról olvassa fel a mondanivalóját.
Sajgó Lászlóné: Ez úgy látszik vesszőparipája a bizottságnak is és Polgármester Úrnak is, hogy nem nézhet a jegyzeteibe. Polgármester Úr a testületi ülésen is még a napirendeket is megnézi, pedig biztos, hogy teljes mértékben tudatában van, hogy mi után mi következik. Ezt a bizottság is megtiltotta, hogy csak fejből és ne vegye elő a jegyzeteit. Belenéz, mert úgy gondolja, hogy ő maximálisan a jogszabályok betartásával fog dolgozni és nem a jogszabályokat kell tudnia pontosan, hanem a helyét, hogy hol találja meg.
Dr. Orosz Zsolt polgármester kérdezi Földessy Juditot, hogy szeretne-e kérdést feltenni a pályázónak?
Földessy Judit elmondja, hogy ő is a Szakmai Bizottság tagja volt. A bizottság feladata, hogy a szakmáról kérdezzen, szociális és gyermekjóléti szolgáltatásról, nem pedig vizsgáztasson. Tájékozódott a bizottság, hogy milyenek a szakmai, illetve a helyi ismeretei a pályázónak. Hivatkozott a pályázó a jogszabályok maximális betartására, felhívja a képviselő-testület és a pályázó figyelmét arra, hogy a vezetői munkakört a szakmai rendelet nagyon határozottan szabályozza. Magasabb vezetői munkakörbe kinevezni csak szakirányú végzettséggel lehet. Szakirányú végzettség ezen a területen szociális munkás, szociálpedagógus, okleveles szociális munkás, szociálpolitikus, szociális menedzser. Ez alól nem ad felmentést a jelenleg hatályos jogszabály. Polgármester Úr megalapozottan mondja, hogy az intézmény működési engedélye is veszélybe kerül, ha nem szakirányú végzettséggel rendelkező vezető kerül az intézmény élére.
A bizottsági ülésen is célirányos kérdést tett fel az egyes szolgáltatásokkal kapcsolatban. A pályázó elmondta, hogy egy felmérés előzné meg a hosszabb távú szakmai programjának a kidolgozását. Kérdezi, milyen ismeretekre, milyen tapasztalatokra alapozza a koncepció kidolgozását? Valamilyen stratégiája biztosan van, hogyan kezd hozzá.
Sajgó Lászlóné elmondja, hogy ezt leírta a pályázatában. Felméri az intézményben dolgozók és a szolgáltatást igénybevevők körében. Ezzel a módszerrel. Tehát akik ott dolgoznak, az idősek, a családok körében felmérést végez arról, hogy ő szerintük mi az erőssége, és mi a gyengesége az intézménynek, miben látnák még a lehetőséget, milyen segítséget igényelne még, illetve mik azok a veszélyforrások, ami számára megfogalmazható. Ezeket a véleményeket összegyűjti, ők megfogalmazzák, és abból készíti el a tervet.
Földessy Judit: Milyen módszerrel kívánja mindezt elvégezni?
Sajgó Lászlóné: Ezt egy felmérő kérdőív segítségével, illetve egy elhelyezett táblával a dolgozók körében, a szolgáltatást igénybevevők körében pedig kérdőív formájában méri fel.
Földessy Judit: Mi a különbség az intézményi és a személyi térítési díj között? Hogyan kell megállapítani az egyiket és a másikat?
Sajgó Lászlóné: Mind a kettőt meg kell állapítani. Az intézményi térítési díj az állami normatívából, melyet minden képviselő tud, hogy mennyit kap az önkormányzat, abból levonásra kerül a ráfordítás összege (bérek, rezsi költsége) az így megkapott összeg az intézményi térítési díj, ez magasabb általában, mint a személyi térítési díj. A személyi térítési díj kiszámítása az önkormányzat szociális rendelete alapján történik, ahol a nyugdíj összegének megfelelően besorolja, hogy ki mennyit fizet. Ezt igazolnia kell a kérelmezőnek, hogy mennyi a nyugdíja.
Földessy Judit: Amit előzőleg megfogalmazott az intézményi térítési díjnál, az önköltségszámítás. Amit másodszor megfogalmazott az az intézményi térítési díj. A személyi térítési díjat az intézményvezető állapítja meg. Az intézményi térítési díjat pedig a testület az önköltségszámítás alapján állapítja meg.
Kérdezi, hogy a családsegítésben milyen térítési díj van?
Sajgó Lászlóné elmondja, hogy különböző szolgáltatások igénybevételére lehet térítési díjat megállapítani. Kérdezi a szakértőt, hogy konkrétan arra gondol milyen térítési díjat állapíthat meg az intézmény? Ezzel is foglalkozott. A családsegítésben is van térítési díj megállapítása. Ha nappali ellátásban részt vesz valaki a családsegítés keretén belül.
Földessy Judit: Jogszabály írja elő, hogy milyen térítési díjak vannak. A kiegészítő szolgáltatásért lehet térítési díjat számolni. Az alapszolgáltatásért nem lehet díjat felszámolni, az térítésmentes, a családsegítés térítési díj nélkül biztosítandó alapellátás.
Kérdezi, hogy milyen projekt tapasztalatai vannak, vannak-e uniós pályázattal kapcsolatos tapasztalatai?
Sajgó Lászlóné elmondja, hogy az előző munkahelyén került kapcsolatba pályázattal, az iskola építésével, bővítésével kapcsolatban.
Földessy Judit kérdezi, tudja-e, hogy a településen milyen pályázatok vannak folyamatban?
Sajgó Lászlóné: Volt a Jövőd a Tét pályázat, ami lezárult. Van a TÁMOP pályázat, illetve a nyilvános ülésről, az IKSZT pályázatról vannak információi. Ebben a pályázatban kb. 40 millió Ft-ot nyert az önkormányzat. Nem értette, hogy a májusi testületi ülésen mért nem számolt be erről a vezető, mért kellett külön egy koordinátornak beszámolni, hiszen Polgármester Úr is mondta, hogy a gondozási központ vezetőjéhez tartozik ez a munka. Felmerült benne, hogy akkor minden részegység vezetője is beszámolhat. Úgy tudja a Családi Napközivel kapcsolatban van még egy folyamatban lévő pályázat.
Földessy Judit: Pályázó elmondta, hogy jól felkészült kollégák dolgoznak az intézményben, melyet ő is tanúsít, mert a megyében is példaértékű szakmai munka folyik az intézményben. Nagyon komoly forrásbevonások történtek. Azt gondolja, hogy ez megfelelő szakértelem nélkül lehetetlen lett volna. Kérdezi, miután nincs szakmai végzettsége és tapasztalata sem a szociális és gyermekvédelem területén, hogyan fogja tudni a vezetői munka nagyon fontos részét képező szakmai ellenőrzési, irányítási feladatot elvégezni?
Sajgó Lászlóné: Vállalja a beiskolázást. Sok módja van annak, hogy rövid időn belül szakmai ismereteket szerezzen. Meg tudja találni azt a forrást, azt a szakértői gárdát, aki az átmeneti problémákon átsegíti. Szakértő bevonásával meg tudna ennek felelni.
Földessy Judit: Külső szakértőre gondol?
Sajgó Lászlóné: Igen. Ez nem feltétlenül az önkormányzat anyagi hozzájárulását jelenti.
Karajz Ottó György képviselő: Földessy Judit szakértő elmondta, hogy az intézményvezetőnek milyen végzettséggel kell rendelkeznie, melyet az 1/2000. SzCsM rendelet szabályoz, és ebben benne van, hogy szociálpolitikus közgazdász végzettséggel is be lehet tölteni a munkakört. Ezt csak azért említette, mert a szakértő asszony kihagyta a felsorolásból.
Dr. Orosz Zsolt polgármester elmondja, hogy a pályázó nem írt konkrét szakmai tervet, nincs meg az álláshely betöltéséhez szükséges szakmai végzettsége. Ezért nem is látta értelmét a testület előtt történő meghallgatásnak. A pályázatában írta, hogy 2007-től 2011. februárjáig rokkantnyugdíjas volt. Jelenleg munkanélküli. Arról szeretné megkérdezni, hogy milyen okból százalékolták le.
Sajgó Lászlóné nem tagadja meg a választ. Közel 30 évig dolgozott Hernádkakban és amikor egy ügy mellett kiállt, rossz időben, rossz helyen volt, annak a következményei megviselték. Ebből adódóan szívritmuszavara volt asztmával társulva. De azóta nagymértékű javulás állt be az egészségébe, ezért megszüntették a rokkantnyugdíját. Nagyon sok helyen tevékenykedett azóta. A családja segítségével úgy érzi meggyógyult.
Dr. Orosz Zsolt polgármester: Nincs megfelelő végzettsége a pályázónak.
Sajgó Lászlóné elmondja, hogy felsőfokú végzettsége, diplomája van. Tudja, hogy ez nem szakirányú végzettség.
Dr. Orosz Zsolt polgármester: Tehát szakirányú végzettsége nincs, ami szükséges az álláshely betöltéséhez. A pályázatnak alaki és formai feltételeknek már a beadáskor is meg kellett felelni. Az intézmény többször sikeresen pályázott, folyamatban lévő pályázatok is vannak. Kérdezi, hogy hogyan fog akkor pályázni, azzal elszámolni, ha egy ilyen egyszerű dolgot nem sikerült megoldani, hogy formailag megfeleljen legalább a pályázat.
Sajgó Lászlóné: Tehát nullának értékelték. Persze. Személyesen hozta be a pályázatát. Polgármester Úr a borítékba került dolgokat átvételi elismervény formájában vette át tőle. Postabontáskor esetleg illetéktelenek kezébe kerülhetett volna a boríték és felbontják, az nem következhetett be, mert személyesen adta át. Polgármester Úr mondta, hogy ezt a többi pályázat közé teszi.
Dr. Orosz Zsolt polgármester: Nem ez volt a kérdése. Arra gondolt, ha nem sikerült már formai okból sem megfelelő pályázatot beadni, akkor egy komoly pályázatot, hogy írna meg, illetve a folyamatban lévő pályázatokkal hogyan tud elszámolni, ha ismeretei nincsenek. Ha nem tudnak egy pályázattal elszámolni, akkor az azt jelenti, hogy visszafizetési kötelezettsége van az önkormányzatnak. Kérdezi, hogy fog ez minden gond, probléma nélkül menni? Ezt tudná vállalni, tudná teljesíteni?
Sajgó Lászlóné: Úgy gondolja igen. Nem egyedül, mert egy pályázat elkészítésében, elszámolásában nem egy ember vesz részt. Továbbra is azt erősíti, hogy ez egy team munka. A szakmai, az adatszolgáltatás terheli az intézményvezetőt.
Dr. Orosz Zsolt polgármester: Nem tudja Forgács István képviselőtársa megnézte-e az anyagot, mert hemzsegett a helyesírási hibáktól. Egyet kiemel pl. kiló méter külön írva. Furcsának találja, hogy pedagógus létére még helyesen sem tud írni.
Végezetül felolvassa a rövid összegzést, amit a szakmai bizottság állapított meg a pályázatról.
„A bizottság megállapítja, hogy mind a pályázat, mind a meghallgatás során tapasztaltak szakmai szempontból értékelhetetlenek. Nem felelnek meg a szakmai elvárásoknak. A pályázat nem felel meg a pályázati kiírásban foglaltaknak nemcsak formai, hanem tartalmi szempontból sem.”
Dr. Orosz Zsolt polgármester egyéb kérdés hiányában megköszönte Sajgó Lászlóné pályázónak a válaszokat.
Fésűsné Brosch Andrea meghallgatása
Dr. Orosz Zsolt polgármester kérdezi képviselőtársait, és a szakértőt hogy kívánnak-e Fésűsné Brosch Andrea pályázónak kérdéseket feltenni.
Karajz Ottó György képviselő javasolja, hogy egy pár szóval vázolja a benyújtott pályázatát.
Fésűsné Brosch Andrea mielőtt rátér a pontos terveire, ismerteti az elmúlt 10 éves időszak mérföldköveit. 2002-ben a szociális törvény módosítását követően került be a jogszabályba a gondozási központ itt házi segítségnyújtás, családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatást nevesített az akkori jogszabály. Működési normatívát tudott igénybe venni az akkori önkormányzat. A szolgáltatás 5 fővel indult. 2005-ben ismét módosításra került a szociális törvényt és alapszolgáltatási központ került a jogszabályba és itt kiegészült szociális információszolgáltatással és az idősek nappali ellátásával a szolgáltatás. Itt került sor az idősek nappali ellátása, mint korábban telephelyen működő szolgáltatás integrálására. Ezt követően már nem volt intézményi normatíva a működésre. 2007. októberében a képviselő-testület új szolgáltatás bevezetéséről döntött. A gyermekek napközbeni ellátásán belül a bölcsődei ellátás valósult meg 24 férőhellyel. A korábbi idősek otthona épületében lett kialakítva a bölcsőde, a korábbi funkció átalakításával, közel 20 millió Ft-os beruházási költséggel, Önkormányzati minisztériumi támogatással jött létre a szolgáltatás. A működési engedélyeztetési eljárás is lefolytatásra került. 2008. április 6.-tól beindult a szolgáltatás. Az elmúlt tízéves időszak négy kormányzati időszakot ölel át, és mind a négy kormányzati időszakban lévő stratégiáknak, céloknak igyekeztek megfelelni. Támogatták a munkájukat. Az idelátogató minisztériumi képviseletben lévő személyek, illetve az ellenőrzések kapcsán a működési engedélyeztető szerv is elégedetten távozott az intézményből. Színvonalas szakmai munkát végeztek. Szintén az elmúlt tízéves időszakban igyekezett a szakmai elvárásoknak is eleget tenni, ezért 2008-ban kérte felvételét a gyermekvédelmi szakértői névjegyzékbe. 2010-ben szintén az esélyegyenlőségi szakértői névjegyzékbe kérte felvételét.
Elmondja továbbá, hogy a fejlesztések, az új irányvonalak megjelölésénél elsődleges szempont mindenféleképpen a helyi szükségletnek a feltérképezése volt, valamint az adott kormányzat szociálpolitikai koncepciója volt a meghatározó. Az elkövetkezendő ötéves időszak tekintetében is a szociálpolitikai koncepció az, ami meghatározza az intézmény jövőbeni működését. Ebben a koncepcióban fő elvárás a foglalkoztatottság, illetve a munkaerő piaci aktivitás növelése, mivel itt egy új kerettörvény, egy új szolgáltatási törvény kerül kialakításra, létrehozásra, ez is nagyban meg fogja határozni az intézmény későbbi működését, fenntartását. Ebben már előnyben van az intézmény, mert integrált formában működik. Igyekeznek a szakmai létszámmal is úgy gazdálkodni, hogy megfelelő gazdasági számításoknak megfelelően tudjanak eleget tenni az önkormányzat, illetve az állami költségvetésben meghatározott kritériumoknak. Nem utolsó szempont az sem, hogy az adott kormányzat milyen irányvonalat támogat. Mint ismeretes, hogy a járási szintekre, illetve helyi szintekre fog korlátozódni az ellátásoknak a biztosítása. Szolgáltatási csomagokat fognak kialakítani és ezek alapján pályáztatás útján fogják az állami, illetve amit mellé tesz az önkormányzat jelen pillanatban, de más szintre fog átkerülni ez a támogatási rész. Ezért a fejlesztési koncepcióját erre alapozta, mert a helyi foglalkoztatás mellé szociális és mentálhigiénés pszichológiai támogatást tud nyújtani ehhez a szolgáltatáshoz. Úgy gondolta, hogy lehetősége van, adottak a feltételek Hernádnémetiben ehhez a programhoz, amit elképzeltek. 25 fő számára tudnának munkalehetőséget biztosítani, ezt új szociális gazdaságnak nevezik, illetve atipikus munkavégzési formának, amely három funkciót tölt be: 1. Védő funkciót, 2. üzleti funkciót és egy hídfunkciót. Védő funkciót azoknak az embereknek jelent, akik már régóta nem tudnak bekapcsolódni a munka világába. Hídfunkciót azoknak az embereknek, akik hajlandóak visszalépni a munka világába, viszont valamilyen képzésekre, bizonyos tanácsadásokra van szükségük. Üzleti funkció keretében termékeket állítana elő. Az első évben nem termelne hasznot az önkormányzatnak, viszont foglalkoztatást biztosítana az intézmény, illetve a program, és majd később fordul kifizetődőbbé a szolgáltatás. Elképzeléseiben az szerepel, hogy több kb, 8 hektárnyi földterülete van az önkormányzatnak, vannak gyümölcsösök és szántók, és ezért ezeken a területeken fásszárú energianövényt termesztenének a programba bevont tartós munkanélküli személyek. És ezzel a fásszárú növénnyel fűtenék azt az 1000 m2-es fóliasátrat, melyet szintén önkormányzati földterületen építenének fel. Így a fóliasátor fűtése biomasszával történne. Kazánnal fűtenék, melyhez a munkaerőt szintén a munkanélküliek biztosítanák. Arra gondoltak, hogy a fóliasátorban virágokat, dísznövényeket termeszthetnének. Az ehhez szükséges képzéseket, átképzéseket biztosítanák. A kiültetésbe, és a folyamatos parkrendezésbe is be lehetne vonni a helyi tartós munkanélküli személyeket. A szociálpolitikai koncepció a jelenlegi intézménynek a szolgáltatási struktúráját is meghatározza, átalakítására fog sor kerülni. Az átalakítás folyamán kap bizonyos plusz feladatokat is az intézmény. Pl. az iskolai szociális munkát és prevenciós programot, illetve mint közösségi fejlesztés és ezen belül sor kerülne a foglalkoztatás megszervezésére. Az intézményben nem családgondozók fognak dolgozni, hanem intézményi eset menedzserek, így nevesíti a leendő jogszabály. A pályázatok írásával kapcsolatosan elmondja, hogy a pályázat kiírása uniós jogszabályok szerint történik. Az uniós jogszabály szabályozza a félévente történő beszámolási kötelezettséget, illetve a pénzügyi elszámolást. Minden pályázatot megelőzően a képviselő-testület döntést hozott az olyan pályázatokhoz, ahol a szükséges önrészt kellett biztosítani. Ennek tudatában hozta meg az elmúlt 10 évben a testület a döntéseit. A jelenleg folyó 100 %-os, illetve a novemberben lezárult TÁMOP-os pályázatnak is 100 %-os támogatottsága volt. Nem kellett önrészt biztosítania az önkormányzatnak. Amennyiben szakmai munkáját illetve személyét alkalmasnak tartják ehhez az új szociális gazdaság létrehozásához, az intézmény új kihívásokhoz történő igazításához, kéri támogassák a pályázatát.
Karajz Ottó György képviselő köszöni a részletes beszámolót, egy technikai problémát vett észre, a pályázat egyik nyilatkozata nincs aláírva, kéri pótolja azt a pályázó.
Farkas Zoltán képviselő elmondja, hogy a pályázó 2001-től vezeti az intézményt. 2006-2007-es évben sikerült szociális szakvizsgát tenni. A közbenső időben szakvizsga nélkül végezte az intézmény irányítását. Olvasta a pályázatát melyben leírta, hogy szegregátumban élők részére szeretne létrehozni egy olyan intézményt, ahol őket szegregálva gondoznák. Tehát ez azt jelenti, hogy fent a Jókai utcán szeretnének megvenni egy házat és ott létrehozni egy olyan intézményt, mely ugyanúgy működne, mint a kastély. Ez az épület (kastély) azért épült, hogy a hátrányos embereket szolgálja. A pályázatában ennek a lapnak nem látja értelmét, mert már van ilyen központ. Tudomása szerint szegregátumban nem élnek lakosok Hernádnémetiben, ezért nincs is szükség másik intézményre. Nem hiszi, hogy a Jókai M. és a Bartók B. utcákban szegregátumban élnének az emberek. Ugyan olyan jogok illetik meg Hernádnémetiben a lakosokat, függetlenül attól, hogy a falu melyik részén lakik. Véleménye szerint ezeket az embereket kellene beintegrálni a kastély épületébe, és ugyanazokat a jogokat megadni nekik. Nem vette észre, hogy a kastélyban bármilyen rendezvényen megjelentek volna a cigány szülők is. Hallott olyat is, hogy amikor megjelentek ezek a szülők a Jókai vagy Bartók B. utcáról közölték velük, hogy menjenek haza, mert ma nem az ő részükre van a program, nekik majd holnap lesz.
Mondta tájékoztatójában a pályázó, hogy milyen ellenőrzések folynak az intézményben. Pályázó említette milyen szakmai stábbal dolgozik, azonban az intézményben 3 emberen kívül nincs több olyan ember, akinek nem adott volna több éves haladékot arra, hogy bármilyen végzettsége legyen. Ezt nem tudja mire vélni.
A pályázati munkákat, amit csinál, gondolja nem egyedül készíti el, hanem egy stábbal, a pénzügyi bizottsági ülésen felvetődött egy sor, hogy szellemi munkát végző dolgok történnek az alapszolgáltatási központban, tehát a családi napközi, a cseperedő gyerekház. Kérdezi, hogy fér az össze pl. a pályázónak van egy magán cége, és az a cég számláz egy évben egyszer 1.960.000 Ft-ot? Hogy nem volt ez megpályáztatva egy pályázatíró céggel? Hogy lehet az, hogy mint intézményvezető a saját maga által vezetett céget pályáztatja meg erre a munkára? Valamilyen szinten ez elég durva. Azt hozzáteszi, amit többször is elmondott, hogy a pályázó munkájával maximálisan meg van elégedve. De maga az, hogy az utóbbi időben tanúsított hozzáállás, és az hogy az intézményekben különböző ügyek vannak folyamatba, az az intézményvezetőre nem vet jó fényt. Ezzel kapcsolatosan szeretné ha referálna, hogy állnak az intézményben a dolgok. Gondol a bölcsődében történt dolgokra, gondol az intézménybe került dolgokra, amit szerinte lehet, hogy valamilyen szinten el akartak tüntetni, hogy annak nyoma se legyen. Azért azzal legyenek tisztában, mert a pályázó állásáról van szó, amit ő is és Karajz Ottó képviselőtársa is nem egyszer megerősített, hogy a munkájával mindenki maximálisan meg volt elégedve. Ezeket a problémákat, másnak a baját ne húzza magára. Nem tudja mire vélni, hogy mint intézményvezetőnek mért kellett ilyenekbe belekeveredni. Nem is a szakmai dolgokról van szó, hanem arról, hogy egy vezető nem kerülhet ilyen helyzetbe. Ez a falura sem vet ez jó fényt.
Dr. Orosz Zsolt polgármester kérdezi, hogy jól értette, el akarnak tüntetni valamit? Hogy mondta Képviselő Úr?
Farkas Zoltán képviselő: Polgármester Úr kiforgatja a szavait.
Dr. Orosz Zsolt polgármester: A szavaiból az tűnik ki, hogy valamilyen törvénytelen dolog történt az intézményben.
Farkas Zoltán képviselő: Igen. Majd most erről konkrétan fognak beszélni.
Dr. Orosz Zsolt polgármester: Mondja el akkor nyugodtan Képviselő Úr.
Farkas Zoltán képviselő: Először megvárja az intézményvezető válaszát.
Fésűsné Brosch Andrea válaszában elmondja, hogy szegregátum fogalmát a gyermekesély projekten keresztül a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium mellett működő gyermekszegénység elleni programiroda dolgozta ki. Az ott dolgozó szakemberek ebben a gyermekszegénység elleni programban fogalmazták meg a Biztos Kezdet Gyerekházak létrehozásának a munkáját, feladatait. Itt egy fő szempont a pályázati útmutató is megfogalmazza, hogy mit jelent az, hogy szegregátum. A szegregátum legalább egy háztömbből áll, illetve négy utcával határos olyan terület, ahol az aktív korú lakossághoz viszonyítva legfeljebb 8 osztállyal rendelkező emberek élnek és nem rendelkeznek semmilyen jövedelemmel, és ezeknek az aránya 50 %-ot meghaladja. Tehát nem kell ezt kötni roma lakossághoz.
Farkas Zoltán képviselő: A szegregál jelentése elkülönít, elválaszt.
Fésűsné Brosch Andrea: Ezt a kifejezést, hogy szegregátum használta a Biztos Kezdet program erre a területre, illetve az ott élő emberek iskolai végzettségét és jövedelmi viszonyait fogalmazza meg. Tehát nem származáshoz kapcsolódik a program. A kastély épülete is egy ilyen megfelelés, mert egy-egy szegregátum mellett helyezkedik el az épület és így került be a pályázati rendszerbe, a programba, mit Biztos Kezdet Gyerekház. Az ötlet azért jött a Jókai utcában, mivel volt egy minisztériumi látogatásuk, végig vitte a látogatókat a Jókai utcán és javasolták, hogy ha lehetőség lesz rá újból kiírják ezt a Biztos Kezdet Gyerekház elterjesztéséhez kapcsolódó programot, akkor lehetőség nyílik ott is, őt támogatják, hogy ott is létre lehet hozni egy gyerekházat. Ezért említette meg és úgy gondolta, hogy még további szolgáltatásokkal is ki lehet egészíteni.
Farkas Zoltán képviselő: Ezért kérdezte, hogy erre mi szükség van, amikor azért épült a kastély, hogy ezek a programok ott kerüljenek elhelyezésre.
Fésűsné Brosch Andrea elmondja többen jelezték azt, hogy problémát jelent a távolság, hosszú a megtett út, gondot jelent bemenni a kastély épületébe. De nem roma származású lakosoknak szól a program, hanem hátrányos helyzetűeknek elsősorban. Továbbá akik hozzájuk fordulnak és nem hátrányos helyzetű azokat is ugyanúgy be kell vonni a programba, mert nem zárja ki őket a kiírás.
A másik kérdésre válaszolva elmondja, hogy valóban team munka folyik a program írásával kapcsolatosan, mert azt egyedül nem lehet elvégezni. Szakképzett emberekkel végzi ezt. Felmentésre lehetőséget ad a jogszabály. A bölcsődei ellátás beindítása előtt is úgy kaptak határozott időre működési engedélyt, hogy 3 éven belül megszerzik a dolgozók az előírásnak megfelelő végzettséget. Jelen pillanatban mindenki megfelel az előírt jogszabályi feltételeknek. Nem csak a bölcsődében, hanem az alapszolgáltatási központban dolgozók is.
Elmondja, hogy nincs magáncége, egyéni vállalkozóként tevékenykedik, szakértői munkát is végez. A szakértést csak vállalkozói igazolvánnyal lehet elvégezni. A foglalkoztatása a Szociális Hivatal kötött vele szerződést két település esélyegyenlőségi programjának szakértésére, ezért kellett a vállalkozói igazolványt megszereznie.
Ezzel kapcsolatosan látott egy olyan szellemi költségvetési tételt a költségvetésben. Ez uniós jogszabály szerint van megállapítva, ez az összköltségvetésen belül van meghatározva egy bizonyos százalék. Ez a százalék megoszlik a pénzügyi vezetésen és szakmai vezetésen a projekt menedzseri munkában. A pénzügyi vezetést valóban egy külső cég végzi a Nord Tender Kft., vele van szerződése a projektnek. Ez a Kft. teljesíti a pénzügyi beszámolásokat, és az ehhez szükséges adatokat, szakmai mutatókat részükre rendelkezésre kell bocsátani.
A különböző ügyekkel kapcsolatban elmondja, hogy akkor tud tájékoztatást adni, ha konkrétan megkérdezik, hogy milyen ügyre gondol a Képviselő Úr. Kéri konkrétan mondja el.
Dr. Orosz Zsolt polgármester: Még a 2005-2006., szakvizsga előtti rész volt, talán arról beszéljen.
Fésűsné Brosch Andrea elmondja, hogy a mostani kiírásban előnyt jelentett a szakvizsga, viszont ha valakinek szakirányú végzettsége van, és nem rendelkezik szakvizsgával, akkor a szociális ágazati jogszabály szerint szakvizsgára kötelezetté válik és le kell tenni a szociális szakvizsgát.
Dr. Orosz Zsolt polgármester kiegészít, hogy 2001-ben nem alapszolgáltatási központ volt, mert ilyen nem létezett, hanem gondozási központ került kialakításra, mások voltak a jogszabályi előírások és abban az időszakban, ha jól emlékszik nem is volt más pályázó az álláshelyre. Az alapszolgáltatási központ és a gondozási központ között van különbség. Ezt az előző pályázó nem fedezte fel.
Farkas Zoltán képviselő elmondja, hogy az utóbbi időben elharapóztak Hernádnémetiben a különböző hazugságok, hírverések. Ez legtöbbször nála csapódott le. A legutóbbi esetre visszatérve, amikor szó volt arról Répási János képviselőtársa felvetette, hogy az egyik hernádnémeti lakosnak, akinek árvízkárosult lett a lakása, kicsit újítsuk fel neki. Ez már másnap nála csapódott le, hogy a Lakatos Tamás apjának azért nem lesz háza, mert ő nem akarja. Ő nem ezt fejtette ki, hanem a törvény adta lehetőséget, sőt Jegyző Asszony alátámasztotta, hogy milyen lehetőség van.
Ezelőtt több mint egy évvel Nagy László képviselőtársával elmentek a kastélyba Intézményvezető Asszonyhoz, mert olyan hírek repültek fel a faluban, hogy vannak olyan személyek, akiknek nincs megfelelő végzettsége ahhoz, hogy bizonyos munkakörben dolgozzon.
Nagy László képviselő: Az időpont nem pontos, mert ez nem egy évvel ezelőtt történt, mert egy évvel ezelőtt képviselőtársa még képviselő sem volt.
Farkas Zoltán képviselő: Valóban nincs egy éve. 2010. karácsony környékén történt mindez. Akkor Nagy László képviselőtársával az intézményvezetőnek feltettek egy kérdést egy bizonyos személlyel kapcsolatosan. Ő akkor azt válaszolta, hogy a hölggyel kapcsolatosan minden rendben van, a munkakör betöltéséhez szükséges végzettséggel rendelkezik. Ekkor elindult egy kálvária, mivel nem volt meg a végzettsége. Nagy László képviselőtársa tudja majd tanúsítani, hogy milyen beszélgetések hangzottak el, erősen mennek ezzel kapcsolatosan a füllentések.
Másodszor is elmentek az intézménybe képviselőtársával Intézményvezető Asszonytól megkérdezték, hogy meg lehet-e tekinteni a személyi anyagot. Ő kitette eléjük az iratokat és Karajz Ottó képviselőtársával megnézték. Megtekintés után a hölgy diplomamásolatát elvitték a főiskolára, ahol kiderült, hogy a diploma hamis. Innentől kezdve elindult egy nagy hazugságáradat Hernádnémetiben, amit a mai napig mindenki érez. Személyesen beszélt a hölggyel, akinek ilyen gondja van. Ő elmondta neki akkor, hogy semmi nem fog történi, ha ő le fog számolni ebből az intézményből. Erre más történt, mert mindenféle hazugságot elterjesztettek a faluban. Ezzel kapcsolatosan szeretné, ha referálna Intézményvezető asszony. Vagy a képviselőket meghazudtolja (mindhármukat). Amikor beszélgettek hat szem közt, mindig ki volt emelve, hogy Vezető asszony munkájával maximálisan meg vannak elégedve, és ezt a bajt ne húzza magára. Erre fel mit csinált intézményvezető asszony, magára húzta ezt a bajt. Innentől kezdve elindultak a fenyegetések, az autó tönkretételek, és ehhez hasonlók. Itt nem is a szakmai dolgokkal van a probléma, hanem egy vezetőnek nem szabad ilyen helyzetbe kerülni. Már nagyon unja, hogy a faluban csak a pusmotolás megy, és a hazugságok. Kéri Vezető Asszonyt mondja el, hogy történt ez az egész. Ő nem érzi, hogy hazudott volna bármiben is. Ha intézményvezető lesz és megkapja tőle a bizalmat, akkor elvárja, hogy most becsülettel mondja el, hogy történt az eset.
Fésűsné Brosch Andrea kéri, hogy konkrétan mondja meg, hogy kiről van szó?
Farkas Zoltán képviselő: Szerinte tudja Vezető Asszony, hogy kiről van szó, nem akar nevesíteni a kamerák előtt.
Fésűsné Brosch Andrea: Nem tudja kiről van szó. Ismételten kéri, hogy mondja meg konkrétan kiről van szó, és milyen füllentésről beszél. Most jelen pillanatban egy intézményvezetői meghallgatáson vannak, fejlesztési elképzeléseket kell felvázolnia.
Farkas Zoltán képviselő elvárta, hogy valamit mondjon az ügyben Intézményvezető Asszony.
Dr. Orosz Zsolt polgármester véleménye szerint ugyanaz zajlik amióta a kampány elkezdődött, azóta van ez a hangulat a faluban, azóta vannak a névtelen feljelentések. Most is utalgat valamire képviselőtársa, hogy itt füllentgetések, susmutolások vannak. Konkrétumot természetesen nem mond el. Kéri képviselőtársát vagy mondjon nevet, vagy ne szóljon semmit, mert csak utalgat, mint a kampány során, hogy egyesek, meg a pénztárca, a korrupció, stb. Ugyanazok mennek, mint a kampány során. Ugyanaz a technika.
Farkas Zoltán képviselő: Nem ugyanaz. Véleménye szerint, akik most jelen vannak, mindenki tudja, hogy miről van szó. Azért nem mondja meg a nevét, hogy kiről van szó, mert ezzel kapcsolatosan, amíg hivatalos eljárás nem lesz, addig nem fogja megmondani. Mindenki tudja kiről van szó. Ő csak azt akarta hallani, hogy Intézményvezető Asszony megerősíti azt, ahogy történt név nélkül, ha ő ezt nem teszi meg, akkor ennyi.
Fésűsné Brosch Andrea elmondja, hogy egy ember nem dolgozik már a programban. Ő a program alkalmazottja volt. Hivatalosan is kijelentette a programból. A program fizette a bérét és járulékait. Az ezzel kapcsolatos dokumentációt is meg tudja mutatni.
Farkas Zoltán képviselő kérdezi Intézményvezető Asszonyt, hogy az előbb elmondottak fedik-e a valóságot, vagy sem?
Dr. Orosz Zsolt polgármester kérdezi mit mondott el?
Farkas Zoltán képviselő: Az előbb elmondottak.
Dr. Orosz Zsolt polgármester: Elég sok mindent elmondott Képviselő Úr. Nem tudja mire gondol. Konkrétan mondja el.
Farkas Zoltán képviselő: Konkrétan nem fogja mondani. Neveket akarnak belőle kihúzni, de nem a bíróságon vannak. Ha ott lesznek, akkor fog mondani neveket. Kimondottan azt szerette volna hallani, hogy ami a három képviselő és Intézményvezető Asszony között lezajlott beszélgetés megtörtént, az valós volt-e.
Fésűsné Brosch Andrea: Megkérdezték tőle a képviselő urak, hogy rendelkezik-e az adott feladathoz szükséges végzettséggel. Igen rendelkezik.
Farkas Zoltán képviselő: Nem azt kérdezték, hogy az adott feladathoz szükséges végzettséggel rendelkezik-e, hanem azt, hogy felsőfokú végzettsége van-e. Erről volt szó. Nem az adott feladatra. Az adott feladatra azért alkalmas, mert Intézményvezető Asszony áthelyezte egy másik feladatra. Amikor ez az álláshely megszűnt, akkor úgy lett meghirdetve, hogy felsőfokú végzettséget igényel. És egy felsőfokú végzettséggel rendelkező személy került a helyére.
Fésűsné Brosch Andrea elmondja, hogy csak olyan személy kerülhetett erre a helyre, aki a szakmai munkának is eleget tesz.
Lipták Zoltán képviselő kérdezi Intézményvezető Asszonytól, és mint pályázótól is, hogy új szociális törvény megalkotására készül a kormány. Nyugodtan veszi maga elé ezeket a feladatokat azt mondta, mert mind a szakmai háttér, mind a pályázó felkészültsége, mind a dolgozók felkészültsége garancia arra, hogy a magasabb szociális törvénynek, eleget tudnak tenni. Tehát tovább tudja azokat a projekteket, feladatokat, szakmai munkákat vinni, amelyeket eddig is csinált. Kérdezi, hogy van-e olyan pályázat, ami kimondottan a szakmai munkának köszönhető?
Fésűsné Brosch Andrea: A Jövőd a Tét az kimondottan a gyermekvédelemhez kapcsolódó ismeretekre épül, mely helyi szakmai munka. A gyermekjóléti szolgálat, illetve a családsegítés kiegészítő szolgáltatásait tudták finanszírozni. 3 pszichológust foglalkoztatnak, önismereti és személyiségfejlesztő tréningeget tartottak a szülőknek, családterápiát és esetkezelést.
Lipták Zoltán képviselő kérdezi, hogy kereste-e meg a jelenlegi képviselők közül valaki, akár intézményen belül is, olyan kérdéssel, ami megkérdőjelezte Intézményvezető Asszony, illetve a dolgozók szakmai hozzáértését? Volt-e ilyen vagy elismerően nyilatkoztak mindig a munkájukról? Azért kérdezi, mert a testületi ülésen soha nem hangzott el egyetlen egy felvetés sem, egyetlen szempont, vagy kérdés, hogy mind az intézmény, mind az intézményvezető (pályázó) szakmai vezetése nem megfelelő ehhez az intézményhez. Azért teszi fel a kérdés, mert ő nem tud ilyenről.
Fésűsné Brosch Andrea: A bölcsőde már 2 éve működik és Lipták Zoltán és Répási János képviselőn kívül egyik képviselő sem tisztelte meg látogatásával az intézményt, az ott folyó szakmai munkáról nem érdeklődtek. Az alapszolgáltatási központ szakmai munkája iránt év elején tájékozódtak, dicsérték a személyét, tulajdonképpen meg vannak elégedve a szakmai munkájával. A dolgozói szakmai munkájáról nem beszéltek, nem emelték ki őket.
Karajz Ottó György képviselő elmondja, hogy ő is volt egyszer a bölcsődében, nem csak Intézményvezető Asszony által említett két képviselőtársa. Akkor még a régi helyén volt Intézményvezető Asszony irodája a bölcsődében. Ezt követően költözött át a kastély épületébe. Kérdezi Intézményvezető Asszonyt, hogy emlékszik-e arra, hogy ott járt?
Fésűsné Brosch Andrea: Nem emlékszik Képviselő Úr látogatására, nagyon régen lehetett.
Dr. Orosz Zsolt polgármester csatlakozik Lipták Zoltán képviselőtársához. Akár az itt jelenlévő képviselők, akár Nagy László képviselőtársa 1994-től, ő régebben itt van és ismeri a gondozási központtal, majd később az alapszolgáltatási központtal történteket, illetve Intézményvezető Asszonyt is régen ismeri. Karajz Ottó képviselő társa már az előző ciklusban is itt volt és itt valóban képviselő-testületi ülésen soha nem hangzott el negatívum az ő munkájával, szakmai hozzáértésével kapcsolatosan, sőt az ellenkezőjét tudják megerősíteni.
Répási János képviselő először Farkas Zoltán képviselőtársának mondja el, hogy nem a képviselő-testület akarja felépíteni a Dankó P. utcán a lakást, hanem a Hernádmenti Kulturális, Sport és Természetbarát Egyesület akar segíteni a lakoson. A pályázattal kapcsolatosan elmondja, hogy minden önkormányzat arra törekszik, hogy saját településéről válasszon megfelelő vezetőt arra az álláshelyre, amit be akar töltetni. Véleménye szerint a meghallgatott pályázó iskolai végzettségében, gyakorlati tudásában messzemenően megfelel az intézményvezetői álláshelyre. A bölcsődéről nem hallottak sokat a képviselők, szeretné ha arról Intézményvezető Asszony pár szót mondana. Szerinte jól vezeti az intézményt, a faluban szeretik, tisztelik, ő támogatja a pályázót. A másik két pályázatban nem volt szó a bölcsődéről.
Fésűsné Brosch Andrea elmondja, hogy a bölcsőde önálló szakmai egysége az intézménynek. A gyermekek felügyeletét, gondozását és nevelését ellátó intézmény. 20 hetes kortól kerülhetnek a gyerekek a bölcsődébe. Szakmai, módszertani levélben megfogalmazott alapelveknek megfelelően történő gondozás, nevelés folyik az intézményben, meghatározott napirend és szakmai program szerint. 6 fő dolgozója van az bölcsődének. 2 fő szakgondozó, 3 fő gondozó és 1 fő konyhai dolgozó látja el a feladatot. Elsődleges szempont az, hogy a gyermekek biztonságos érzelmi légkörben nevelkedhessenek és itt a közösségnek az ott folyó munkának meghatározó szerepe van a gyermekek gondozásában, nevelésében.
Elmondja, hogy a képviselő-testület támogatta a munkáját. Az elmúlt egy évben történt eszközfejlesztés. Szinte minden évben tudnak játékokat vásárolni. Igyekeznek az előírásoknak megfelelni. Ellenőrzés is volt az intézményben, melyet a Heves Megyei Módszertani Központ folytatott le, helyszíni, egész napos megfigyelésen jártak az intézményben. A megfigyelés tapasztalatai is azt mutatják, hogy Hernádnémetiben egy színvonalas gondozási-nevelési munka folyik.
Földessy Judit: Mint képviselő úr is előtte elmondta, hogy minden település arra törekszik és ezt ő is így tapasztalta, hogy olyan intézménye legyen a településnek, hogy a vezető helyi kötődésű legyen. Elmondja, hogy az elmúlt 10 évben Hernádnémetiben példaértékű szakmai munka és stratégikus építkezés folyt. A Módszertani Intézetnek jó rálátása van a régió szolgáltatásaira, ezért viszonyítási alapja is van. Nagyon megalapozott és összehangolt munka folyik a településen. Olyan sikeres pályázatok is bizonyítják, mint pl a Biztos Kezdet Ház, amire a megyében két település tudott jelentős forrásokat nyerni és beindítani. A Biztos Kezdet Házat Ózd és Hernádnémeti települések tudták megvalósítani. Az itt élők számára ez nagyon fontos, hogy ilyen értékteremtő munkák folyjanak, és hogy ez folyamatos legyen és az elkövetkezendő időszak, mint ahogy Intézményvezető Asszony is mondta nagy kihívás lesz a szociális terület számára. Változik teljes egészében a jogszabályi környezet, mind a szociális, mind a gyermekvédelem területén. Egységes szolgáltatási törvény kerül elfogadásra 2012. január 1.-től és 2013. január 1.-től lép hatályba. Egy év felkészülési idő lesz. De az sűrű és jelentős munkát ad még a szakmailag felkészült szakemberek számára is, mert teljes egészében változik a szolgáltatási rendszer a jelenlegi szolgáltatási egységek átalakulnak és a finanszírozása is jelentősen változik. Itt nagyon fontos, hogy valakinek projekt, pályázati tapasztalata legyen. A normatív finanszírozási rendszert nagy valószínűséggel a szerződéses finanszírozási rendszer fogja folyamatosan felváltani. Nem szeretné befolyásolni a képviselők véleményét, de azt kéri, hogy fontolják meg a döntésüket és szakmai szempontból megalapozott döntést hozzanak, úgy gondolja, hogy a meghozandó döntés a tágabb környezetre is jelentős kihatással van.
Dr. Orosz Zsolt polgármester megköszöni Földessy Judit hozzászólását.
Felolvassa a bizottság összegző véleményét: „A Bizottság megállapítja, hogy a pályázat mind formai, mind a tartalmi követelményeknek megfelel. Szakirányú végzettséggel és szociális szakvizsgával rendelkezik, pályázó alkalmas a megpályázott álláshely betöltésére, az intézmény szakmai fejlődésének biztosítására.”
Dr. Orosz Zsolt polgármester egyéb kérdés hiányában megköszönte Fésűsné Brosch Andrea pályázónak a válaszokat.
Dr. Orosz Zsolt polgármester 11:35 órakor zárt ülést rendelt el, mert Tar Edina Éva pályázó nem járult hozzá a nyílt ülésen történő meghallgatáshoz. A zárt ülésen történő meghallgatás után nyílt ülésen folytatja tovább munkáját a képviselő-testület. A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül.
A képviselő-testület 12:45 órakor folytatja munkáját.
Dr. Orosz Zsolt polgármester elmondja, miután Tar Edina Éva pályázót is meghallgatta zárt ülésen a képviselő-testület, felolvassa a bizottság összegző véleményét. „A bizottság megállapítja, hogy a pályázat a pályázati kiírásnak nem felel meg. Az SzCsM rendeletben foglalt végzettséggel nem rendelkezik a pályázó. A meghallgatás során megállapították, hogy szakmai ismeretei hiányosak és a megpályázott intézményt nem ismeri.”
Szavazásra fogja bocsátani a kérdést. A szavazás előtt ismételten elmondja, ha nincs az intézménynek vezetője, vagy nem megfelelő végzettségű, akkor a működési engedély megvonását eredményezheti, az pedig a normatíva hiányát okozza, állások szűnnek meg és az ellátás is megszűnik. Több testületi ülésen nagy örömére az új képviselők is elmondták többször is, hogy ha lehetőség van rá, akkor helyieket kell foglalkoztatni. A 3 pályázó közül csak a helyi Fésűsné Brosch Andrea felel meg kiírásban foglaltaknak. Az előző ciklusban sem és ebben a ciklusban sem merült fel munkájával, szakmai tudásával kapcsolatosan kifogás. Reméli, hogy minden képviselő a község érdekében fogja a döntést meghozni. Miután elmondta, hogy milyen súlyos következménye lehet a döntésnek, ezért név szerinti szavazást kér. Csak az érvényes pályázatot beadó pályázót teheti fel szavazásra, aki megfelel a kiírásnak.
Kérdezi Jegyző Asszonyt, hogy az SZMSZ ilyenkor név szerinti szavazást ír elő?
Boros Lajosné dr. jegyző elmondja, hogy az SZMSZ lehetőséget biztosít a név szerinti szavazásra.
Karajz Ottó György képviselő is úgy tudja, hogy az SZMSZ lehetőséget biztosít a név szerinti szavazásra.
Dr. Orosz Zsolt polgármester elmondja, hogy nem a név szerinti szavazásra, hanem milyen sorrendben szavazzanak a képviselők.
Karajz Ottó György képviselő: titkos szavazást kér. Fel kell tenni szavazásra, hogy név szerinti szavazás legyen. Az intézményvezetők megválasztása kapcsán mindig titkos szavazással szokták eldönteni a kérdést.
Boros Lajosné dr. jegyző elmondja, hogy nem kell titkos szavazás intézményvezetőnél sem. Alapeset a nyílt szavazás. A név szerinti szavazást akkor írja elő az SZMSZ, amikor olyan kérdés eldöntésére kerül sor, amelynél a jövőben jelentősége lehet a személyes felelősség megállapításának.
Karajz Ottó György képviselő elmondja, hogy a település életében minden szavazás olyan fontos, hogy jövőbeni problémákat okozhat esetleg. Úgy gondolja, hogy minden döntése a testületnek ilyen.
Dr. Orosz Zsolt polgármester elmondja, hogy pont ezért szoktak nyíltan szavazni, pont erről van szó.
Boros Lajosné dr. jegyző: Ott van a név szerinti szavazás. Az SZMSZ úgy írja elő, hogy kell tartani, tehát ahol a felelősség utólagos megállapításának jelentősége lehet.
Karajz Ottó György képviselő továbbra is azt szeretné, ha titkos szavazással döntenék el a kérdést.
Dr. Orosz Zsolt polgármester kérdezi Jegyző Asszonyt, hogy mi a helyzet ebben az esetben?
Boros Lajosné dr. jegyző: Titkos szavazás is lehetséges, ha elfogadja a testület. Nem zárja ki az SZMSZ. Csak értelmét nem látja. A nyílt és a névszerinti szavazás ebben az esetben az ésszerű.
Karajz Ottó György képviselő kéri Polgármester Urat, hogy szavaztassa meg a képviselő-testülettel, hogy milyen módon döntsék el a kérdés.
Dr. Orosz Zsolt polgármester felteszi szavazásra a kérdést, de nem érti mi a gond. Feltételezi, hogy valamilyen gondja van képviselőtársának a nyílt szavazással.
Karajz Ottó György képviselő elmondja, hogy nincs gondja a nyílt szavazással, de úgy érzi, hogy a demokrácia megcsúfolása lenne a nyílt szavazás.
Lipták Zoltán képviselő elmondja, amennyiben nem nyílt szavazás és nem név szerinti szavazás lesz, akkor ő nem kíván részt venni a szavazáson. Természetesen visszajön az ülésterembe, amikor a következő napirendi pontra kerül a sor.
Dr Orosz Zsolt polgármester kérdezi Jegyző Asszonyt, hogy ebben az esetben Képviselő Úr indítványát szavazásra kell-e bocsátania?
Boros Lajosné dr. jegyző: Igen, szavazásra kell bocsátani az indítványt.
Dr. Orosz Zsolt polgármester szavazásra bocsátja, hogy titkosan történjen-e a szavazás.
A képviselő-testület 4 Igen, 3 Nem szavazattal meghozta az alábbi határozatot:
Hernádnémeti Önkormányzat Képviselő-testülete
80/2011. (VII. 05.) KT HATÁROZAT
Tárgy: Határozat döntés módjáról
Hernádnémeti Önkormányzat Képviselő-testülete úgy határozott, hogy a Hernádnémeti Alapszolgáltatási Központ intézményvezetőjének választásáról titkos szavazással dönt.
Lipták Zoltán képviselő 12:48 órakor elhagyja az üléstermet.
Répási János képviselő elmondja, hogy csatlakozik Lipták Zoltán képviselőtársához és ő is kivonul az ülésteremből, amíg tart a szavazás.
Répási János képviselő elhagyja az üléstermet.
Boros Lajosné dr. jegyző elmondja, hogy a Jogi-, Ügyrendi és Összeférhetetlenségi Bizottságot össze kell hívni, és szavazólapokat kell készíteni. Mivel nincs jelen az Ügyrendi Bizottság ki fogja lebonyolítani a szavazást?
Dr. Orosz Zsolt polgármester 12:50 órakor szünetet rendelt el.
A képviselő-testület 13:10 órakor folytatja munkáját.
Dr. Orosz Zsolt polgármester elmondja, hogy nem jutottak előbbre. Amikor indítványozta azt, hogy nyílt szavazás legyen, azt azért tette, mert nyílt ülés és általában ez a szokásos eljárás. Természetesen lehet titkosan is szavazni, de ennek következményeit is említette a felvezetésben. Ezért javasolta a név szerinti szavazást két képviselőtársával együtt. Négy képviselő a tikos szavazás mellett döntött, aminek az eredménye, hogy az esetleges felelősséget nem lehet megállapítani. Lipták Zoltán és Répási János képviselők jelezték, hogy ilyen körülmények között nem kívánnak részt venni a szavazáson, miután ők a Jogi-, Ügyrendi és Összeférhetetlenségi Bizottság tagjai, ezért nincs aki a tikos szavazást előkészítse, lebonyolítsa. Tehát ez azt jelenti, hogy ebben a kérdésben nem tudnak dönteni. A szavazás feltételeit sem tudják megteremteni ebben a pillanatban. A képviselő-testület nem dönt a Hernádnémeti Alapszolgáltatási Központ intézményvezetői álláshelyére beadott pályázatról. A következő testületi ülés július végén lesz.
2. KEOP-2011-1.1.1/B/10-11 pályázat (Írásos anyag a jegyzőkönyv mellékletét képezi.)
Dr. Orosz Zsolt polgármester elöljáróban elmondja, hogy a most kiosztott anyag e-mailon érkezett a mai nap folyamán. Azért került csak a testületi ülés előtt kiosztásra. Elmondja továbbá, hogy KEOP pályázatról kell dönteni. A szemétszállítással kapcsolatosan Hernádnémeti is részese a konzorciumnak. A Hejőpapi Hulladéklerakót kívánják pályázat útján felújítani. A lényege a pályázatnak: Egyrészt fejlesztésre kerül a szelektív hulladékgyűjtés, 2015-től kötelező a házhoz menő gyűjtés. Nagyon lényeges még, hogy a hulladéklerakóban elhelyezésre kerülő szemétmennyiséget kívánják csökkenteni, a szelektálást mást módon fogják végezni. Ennek a következménye az, hogy a lerakó tovább tud működni, tovább tudja a konzorciumban részt vevő települések hulladékát fogadni. Tegnap volt konzorciumi ülés és ott a résztvevő települések megszavazták a pályázaton történő részvételt. A pályázat összértéke
Egy táblázat is van a megküldött anyagban, amelyből lehet látni, hogy 2012-ben még nem érvényes az árakban az önerő. 2013-ban 0,9 %-kal, 2014-ben 0,95 %-kal, 2015-2021 között évente 1-1 %-kal emelkednének a díjak. Tehát 2012-ben éves szinten egy átlagos díj
Elmondja továbbá, ha a konzorciumban résztvevő települések egyike nem vesz részt a pályázaton, az a pályázat meghiúsulását jelenti, illetve az ismertetett fejlesztések 2015-től kötelezőek lesznek. Akkor előfordulhat, ha nincs pályázat, vagy nem sikerül nyerni a pályázaton, akkor azt önerőből kell megvalósítani. Ez is egy kényszerítő erő. Azt kérte a konzorcium, hogy 2011. július 15-ig hozza meg döntését a képviselő-testület. Javasolja, hogy most döntsön a testület ebben az ügyben.
Karajz Ottó György képviselő kérdezi, hogy tudható-e, hogy a többi önkormányzat milyen döntést hozott?
Dr. Orosz Zsolt polgármester: A konzorciumi ülésen résztvevők támogatták, azt nem tudják milyen döntés születik a képviselő-testületi üléseken.
Nagy László képviselő úgy látja, hogy munkalehetőséget is fog eredményezni. Esetleg a településről egy javaslattal tudnának-e élni, hogy itt is vannak munkanélküliek és Hernádnémetiből is, ha lehetőség van rá, vegyenek fel pár embert. Ezzel kapcsolatosan egy megkeresést lehet küldeni.
Dr. Orosz Zsolt polgármester: Valószínű előnyben fogják részesíteni a munkanélkülit, mert akkor járulék és bértámogatást is igénybe vehetnek.
Lipták Zoltán képviselő elmondja, hogy sok országban gondot jelent a hulladék lerakása. A mi országunk tud tenni ennek érdekében. Valószínű, hogy a telep kiépítése azt a célt szolgálja, hogy később se legyen ilyen gondja az önkormányzatnak. Miskolc város, mint gesztor nagyon meghatározza majd bizonyos tagoknak a kapcsolódási pontját. Úgy érzi, hogy egy olyan pozitív előjelzése lesz a településnek, hogy közösen, összefogással szeretnék ezeket a dolgokat orvosolni. Véleménye szerint az összefogás látszik ebben a projektben is. Az unió azokat a fejlesztéseket fogja támogatni, akik már a kezdeti időszakban beléptek. Ő ezt kezdeti időszaknak látja ezzel a projekttel. Támogatja a pályázaton történő részvételt.
Ezt követően dr. Orosz Zsolt polgármester szavazásra teszi fel a KEOP-2011-1.1.1/B/10-11 pályázaton történő részvételt.
A képviselő-testület egyhangúlag meghozta az alábbi határozatokat:
Hernádnémeti Önkormányzat Képviselő-testülete
81/2011. (VII. 05.) KT HATÁROZAT
Tárgy: Konzorciumi Tanács 2011/07/04/I/1.1 számú előterjesztése
Hernádnémeti Önkormányzat Képviselő-testülete jelen határozatával a KEOP-1.1.1/B/10-11 pályázat benyújtásáról dönt. Hernádnémeti Önkormányzat Képviselő-testülete jelen határozatával igazolja, hogy az üzemeltetési koncepció alátámasztásához felhasznált, illetve a Részletes Megvalósíthatósági Tanulmányban (RMT) feltüntetett adatok, információk a valóságnak megfelelnek.
Felelős: Polgármester
Határidő: azonnal
Hernádnémeti Önkormányzat Képviselő-testülete
82/2011. (VII. 05.) KT HATÁROZAT
Tárgy: Konzorciumi Tanács 2011/07/04/I/1.2 számú előterjesztése
Hernádnémeti Önkormányzat Képviselő-testülete az RMT-ben bemutatott üzemeltetési koncepciót, díjpolitikát, díjképzést megismerte és annak betartását a támogatás visszafizetésének terhe mellett vállalja a projekt befejezését követő öt évig.
Felelős: Polgármester
Határidő: folyamatos
Hernádnémeti Önkormányzat Képviselő-testülete
83/2011. (VII. 05.) KT HATÁROZAT
Tárgy: Konzorciumi Tanács 2011/07/04/I/1.3 számú előterjesztése
Hernádnémeti Önkormányzat Képviselő-testülete kötelezettséget vállal arra, hogy a pályázati támogatásból megvalósuló hulladékkezelő rendszerelemek (építmények, eszközök, önerő visszapótlás, stb.) fenntartható üzemeltetése, pótlása és fejlesztése érdekében a projekt megvalósulásától (várhatóan 2013. január 1-től) kezdődően a közszolgáltatás díjába folyamatosan beépítik a projekt fenntartásához szükséges díjképző elemeket, figyelemmel a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól szóló mindenkor hatályos jogszabályokban foglaltakra (jelen sorok írásakor a 64/2008. (III. 28.) Korm. rendelet).
Felelős: Polgármester
Határidő: pályázat megvalósulásától folyamatosan
Hernádnémeti Önkormányzat Képviselő-testülete
84/2011. (VII. 05.) KT HATÁROZAT
Tárgy: Konzorciumi Tanács 2011/07/04/I/1.4 számú előterjesztése
Hernádnémeti Önkormányzat Képviselő-testülete kötelezettséget vállal arra, hogy a települési szilárdhulladék begyűjtésére és szállítására - 224/2004. (VII. 22.) Korm. rendelet 1. § (3) a) és d) - vonatkozó közbeszerzési ajánlatkéréseik esetén a KEOP 1.1.1/B/10-11 pályázatra vonatkozóan tájékoztatást nyújtanak Ajánlattevők részére az Önkormányzat által a pályázat kapcsán tett vállalásokról. Az Önkormányzat vállalja, hogy Ajánlattevőket kötelezik a KEOP 1.1.1 pályázatban foglalt célok (kiemelten a szelektív hulladékgyűjtés terén vállalt kötelezettségeket) teljesítésére a pályázat megvalósulása esetén.
Felelős: Polgármester
Határidő: a közbeszerzési ajánlatkérésektől kezdődően
Hernádnémeti Önkormányzat Képviselő-testülete
85/2011. (VII. 05.) KT HATÁROZAT
Tárgy: Konzorciumi Tanács 2011/07/04/I/1.5 számú előterjesztése
Hernádnémeti Önkormányzat Képviselő-testülete felhatalmazza a Konzorcium Gesztorát, hogy a tervezett mechanikai kezelőműből származó tüzelőanyag értékesítési feltételeinek javítása érdekében a tüzelőanyag termékké minősítési eljárását készítse elő a Konzorciumi Alap terhére. A Konzorcium felhatalmazza Üzemeltetőt, hogy a szükséges tendereket lefolytassa.
Felelős: Polgármester
Határidő: azonnal
Egyéb napirend hiányában dr. Orosz Zsolt polgármester megköszönte a jelenlétet és a testületi ülést 13:20 órakor bezárta.
hitelesítő
