Elérhetőségek

Hernádnémeti Nagyközség Önkormányzata

hivatal@hernadnemeti.hu
3564 Hernádnémeti, Kossuth u. 38.
Telefon:
(46) 594 226
(46) 594 220
(46) 594 221
Fax: (46) 594 227




Hírlevél

Érdemes feliratkozni, mert
Hernádnémeti legfrissebb
híreit tőlünk tudja meg
elsőként! Iratkozzon fel
e-mail címével és kövesse
az utasításokat! Köszönjük!

 E-mail címe

Az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól


Hernádnémeti Önkormányzat
8/2006. (IV. 28.) rendelete
az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól

Hernádnémeti Önkormányzat képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: ÖTV.) felhatalmazása alapján és az abban foglalt szabályokkal összhangban - az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv. (továbbiakban: ÁHT) figyelembevételével - a következő rendeletet alkotja:

I.
A rendelet hatálya
1. §.
(1) A rendelet hatálya kiterjed a Hernádnémeti önkormányzat tulajdonában lévő
a) ingatlan és ingó vagyonra, valamint vagyoni értékű jogokra,
b) a tagsági jogot, a hitelviszonyt megtestesítő és egyéb értékpapírokra, kárpótlási jegyekre, illetve gazdasági társaságban az önkormányzatot megillető egyéb társasági részesedésekre
(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya:
a) az önkormányzat tulajdonában lévő bérlakások és a nem lakás céljára szolgáló vagyoni körbe tartozó helyiségek bérletére, elidegenítésére,
b) a közterületek hasznosítására,
c) a kisebbségi önkormányzat vagyonjuttatására, amelyekre külön rendelet szabályait kell alkalmazni.

II.
Az önkormányzat vagyona

ÖTV. 78. §. (1) A helyi önkormányzat vagyona a tulajdonából és a helyi önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati célok megvalósítását szolgálják.
ÖTV. 78. §. (2) Az önkormányzati vagyon külön része a törzsvagyon (79. §.), amelyet a többi vagyontárgytól elkülönítve kell nyilvántartani. A vagyonállapotot az éves zárszámadáshoz csatolt leltárban kell kimutatni.
ÖTV. 79. §. (1) Törzsvagyonnak az az önkormányzati tulajdon nyilvánítható, amely közvetlenül kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását vagy a közhatalom gyakorlását szolgálja.
ÖTV. 79. §. (2) A törzsvagyon körébe tartozó tulajdon vagy forgalomképtelen, vagy korlátozottan forgalomképes:
a) forgalomképtelenek a helyi közutak és műtárgyaik, a terek, parkok - a 68/D. §-ban foglalt kivétellel - és minden más ingatlan és ingó dolog, amelyet törvény vagy a helyi önkormányzat forgalomképtelennek nyilvánít.
b) korlátozottan forgalomképesek a közművek, intézmények és középületek, továbbá a helyi önkormányzat által meghatározott ingatlanok és ingók. A törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyairól törvény vagy a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint lehet rendelkezni.

2. §.
(1) Az önkormányzati vagyon külön részeként kezelt törzsvagyon tárgyait a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza, forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak szerinti felosztásban.
(2) A képviselő-testület indokolt esetben dönthet a vagyontárgy forgalomképesség szerinti besorolásának megváltoztatásáról, átminősítéséről, ha jogszabály eltérően nem rendelkezik. A döntéshez minősített többség szükséges.
(3) Forgalomképes vagyontárgyak eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában mindazon vagyontárgyak, amelyek nem tartoznak a törzsvagyon körébe (vállalkozói vagyon 2. sz. melléklet).
(4) Stratégiai forgalomképes vagyonnak minősül az a vagyon, mely az önkormányzat számára várospolitikai és hosszabb távú üzletpolitikai okokból kiemelkedő jelentőségű és hasznosítása erre tekintettel történhet.
(5) Az (5) bekezdésben meghatározott vagyonon felüli forgalomképes vagyon üzleti vagyonnak minősül.
(6) Az önkormányzati vagyon hasznosításának célja az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak közvetlen biztosítása, illetve az e feladatok ellátását segítő bevételek szerzése.
(7) E rendelet alkalmazásában:
a) vagyonkezelés: az Önkormányzat által a vagyonkezelő szervnek kezelésébe adott vagyon tekintetében az e rendeletben meghatározott kezelői jogok gyakorlása - beleértve a használat, hasznosítás jogát is - és kötelezettségek viselése,
b) hasznosítás: az egyes vagyontárgyak használata, bérbe, használatba vagy haszonbérletbe adása, illetve a feladatok ellátásához nem szükséges vagyon esetleges elidegenítése,
c) használat: az önkormányzati vagyon rendeltetésszerű alkalmazása, felhasználása a hasznosítás egyéb módjai nélkül,
d) vagyonkezelő szerv: a rendelet 8. § (1) bekezdésében meghatározott önkormányzati vagyonkezelő szervek e., vagyongazdálkodás irányelvei: az Önkormányzatnak - a vagyonával kapcsolatosan, feladatainak ellátásához - a hosszú és rövid távú gazdasági célokkal összhangban kidolgozott gazdálkodási évre szóló elvei.


Vagyonleltár
3. §.
(1) Az önkormányzati vagyont az éves zárszámadáshoz csatolt vagyonleltárban kell kimutatni.
(2) A vagyonleltár az önkormányzat tulajdonában meglévő vagyon fordulónapi állapot szerinti kimutatása, amelynek célja az önkormányzati vagyontárgyak számbavétele értékben és mennyiségben.
(3) A vagyonleltárban szerepeltetni kell az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket is.
(4) A vagyonleltár az önkormányzati vagyont törzsvagyon, ezen belül forgalom-képtelen és korlátozottan forgalomképes vagyon, valamint a forgalomképes vagyon (vállalkozói vagyon) bontásban, az egyes vagyoncsoportokon belül:
a) az ingatlanokat és a vagyoni értékű jogokat tételesen,
b) az ingó vagyontárgyakat vagyonkezelőnként összesített mérleg szerinti értékben,
c) a portfolió vagyont - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - tételesen, az értékpapírokat fajtánként és kibocsátónként, kiállítónként csoportosítva a 6. §-ban meghatározottak szerint veszi számba.
(5) A forgalomképes vagyonnál külön-külön kell számba venni a stratégiai és az üzleti vagyoni körbe tartozó vagyont.
(6) A vagyonleltár folyamatos karbantartásáról az egyes vagyontárgyak szükség szerinti értékeléséről - rendelet 6.§. (4) bekezdésében foglaltak kivételével - a polgármester gondoskodik.
(7) A vagyonleltár tartalmi adatait, valamint a leltározás során követendő eljárás részletes szabályait a rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.
(8) A vagyonleltár alapját képező nyilvántartás állományának felfektetéséről és folyamatos vezetéséről, valamint a vagyonleltár összeállításáról, az ingatlanok esetében a vagyonkataszterben szereplő adatok egyezőségéről, közzétételéről a jegyző gondoskodik.
III.
Az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának közös szabályai
ÖTV. 80. §. (1) A helyi önkormányzatot - e törvényben meghatározott eltérésekkel - megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetőleg terhelik. A tulajdonost megillető jogok gyakorlásáról a Képviselő-testület rendelkezik.


A tulajdonosi jogok gyakorlása
4 §.
(1) A tulajdonost megillető jogokat a képviselő-testület, átruházott hatáskörben a polgármester gyakorolja.
(2) A tulajdonosi jog gyakorlója az önkormányzat vagyontárgyait határozattal, vagy vagyonkezelési szerződéssel e rendelet keretei között adja kezelésbe.
(6) A vagyonkezelő szerv a határozattal, illetve szerződéssel összhangban, a tulajdonos nevében gyakorolja a tulajdonost - a polgári jogi kapcsolatokban - megillető jogokat és teljesíti a tulajdonos ilyen kötelezettségeit.


A Vagyongazdálkodás Irányelvei
5.§.
ÖTV. 91. §. (1) Az önkormányzat meghatározza gazdasági programját és költségvetését.
(1) A gazdasági programnak megfelelően a képviselő-testület minden évben  az éves költségvetésről szóló rendelet megalkotását követő hónapban a Vagyongazdálkodás Irányelveiről határozatot hoz. A Vagyongazdálkodás Irányelvei a költségvetési/pénzügyi stratégiai tervvel összhangban kell, hogy készüljenek.
(2) A Vagyongazdálkodás Irányelvei tartalmazzák - a vagyon forgalom-képességének megfelelő bontásban - az önkormányzat teljes vagyonának kezelésére, hasznosítására, értékesítésére, gyarapítására vonatkozó aktuális célkitűzéseket, továbbá a vagyontárgyak együttes értékesítése esetén az ingatlan- és portfoliócsomag összeállításának elveit.
(3) Forgalomképes vagyon esetén a vagyontárgyak együttes értékesítésének, illetve hasznosításának az tekintendő, ha a vagyontömeg elidegenítése, illetve hasznosítása csak egyetlen természetes, illetve jogi személy, vagy ezek konzorciuma részére történik.
(4) A Vagyongazdálkodás Irányelvei a (2) bekezdésben megjelölteknek megfelelően tartalmazzák:
a) a forgalomképtelen vagyon körében a hasznosítás fő célját és jellegét,
b) a korlátozottan forgalomképes vagyon körében a kezelés, a hasznosítás, esetleg az értékesítés célját,
c) a forgalomképes vagyon körébe tartozó azon
- stratégiai vagyonelemeket, melyek értékesítése, hasznosítása az adott évben lebonyolítandó, megjelölve azt, hogy a vagyon hasznosítása, értékesítése, mely különös érdekeket - így például környezetvédelmi szempontokat is - figyelembe véve történhet meg
- üzleti vagyonelemeket, melyek értékesítése, hasznosítása az adott év távlatában indokolt, s a vagyon jellegénél fogva az értékesítésüknek akadálya nincs,
- vagyoni kört, melynek üzleti, illetve stratégiai vagyonná történő át -, illetve visszaminősítése az adott évben indokolt.
(5) A Vagyongazdálkodás Irányelvei határozzák meg azt, hogy a forgalomképes önkormányzati vagyon kezelését, hasznosítását és értékesítését szerződés alapján ellátó vagyonkezelő társaságnál, más szervnél képződött, az önkormányzat forgalomképes vagyonának értékesítéséből, hasznosításából származó bevétel mekkora hányada használható fel a vagyonkezelő részesedésére, a közszolgáltatások finanszírozására és újabb befektetésekre, s az általa kezelt ingatlan és portfolió állomány feljavítása céljára.

(6) A Vagyongazdálkodás Irányelveiben foglalt előírások kötelezőek:
a) a képviselő-testületre és szerveire,
b) a képviselő-testület szerveinek nem minősülő önkormányzati vagyonkezelő szervekre, továbbá
c) a vagyonkezelési szerződéssel megbízott szervekre, társaságokra.


Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása
6. §.
(1) Az önkormányzat ingatlan vagyonát a számviteli nyilvántartás szerinti bruttó értéken, illetve az ingatlanvagyon-kataszter szerinti becsült értéken, az ingó vagyonát nyilvántartási értéken, a portfolió vagyonát - amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik - névértéken tartja nyilván.
(2) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy értékesítésére, illetve egyéb módon történő hasznosítására és megterhelésére irányuló döntést megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi (piaci) értékét
a) ingatlan vagyon esetén az ingatlanvagyon kataszter-nyilvántartásban szereplő érték, ingó vagyon esetén 3 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján,
b) a tagsági jogot, a hitelviszonyt megtestesítő és egyéb értékpapír esetén, ha
- a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett vagy forgalmazott kategóriában szerepel, úgy a tőzsdén kialakult tőzsdei árfolyamon,
- a tőzsdén kívüli másodlagos értékpapírpiacon forgalmazott értékpapír, úgy az értékpapír kereskedők által a sajtóban közzétett vételi középárfolyam alapján,
c) egyéb társasági részesedés esetén 6 hónapnál nem régebbi üzleti értékelés alapján kell meghatározni azzal, hogy a vagyon nem pénzbeli hozzájárulásként gazdasági társaság, egyesülés, illetve közhasznú társaság részére történő szolgáltatáskor a vagyon értékét 6 hónapnál nem régebbi könyvvizsgáló által megállapított érték alapján kell meghatározni.
(3) Amennyiben az adott vagyontárgy vonatkozásában rendelkezésre áll az értékesítésnél, illetve hasznosításnál a (2) bekezdésben foglaltaknál régebben készült üzleti értékelés, a döntést megelőzően ennek aktualizált változata is elfogadható.
(4) A kezelésbe adott korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak hasznosítása esetén a vagyontárgy értékeléséről a jegyző jogosult dönteni.


Eljárás a tulajdonos képviseletében
7.§.
(1) A tulajdonosi jogokat a törvény rendelkezései alapján a képviselő-testület gyakorolja. A tulajdonos jogait a vagyontárgyat érintő hatósági eljárásban a tulajdonost illető nyilatkozattételi jogát, továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél (peres fél) jogát is a polgármester gyakorolja.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szerv vagy személy az ingatlan és ingó vagyon használatával (bérletével) összefüggésben gyakorolja a használatba adó vagy a használatba vevő jogait és kötelezettségeit.
(3) Az önkormányzat képviseletében a polgármester jár el.
Települési képviselő a képviselő-testület megbízása alapján képviselheti a képviselő-testületet.
(4) A portfolió vagyon kezelése körében a gazdasági társaság legfőbb szerve ülésén részvénytársaságnál eseti, egyéb társaságnál általános meghatalmazással képviselteti magát a tulajdonos.

Az önkormányzati vagyonkezelő szervek jogállása
A vagyonkezelői jog
8. §.
(1) Önkormányzati vagyonkezelő szervek, különösen: a polgármesteri hivatal, az önkormányzat intézményei.
(2) A vagyonkezelő szerv a kezelésében, használatában lévő önkormányzati vagyonnal - az önkormányzat kötelező feladatainak sérelme nélkül - a törvények és e rendelet keretei között gazdálkodik.
(3) A vagyonnak önkormányzati vagyonkezelő szerv kezelésébe adása határozattal, más szervezet kezelésébe adása határozott időre szóló szerződéssel történik.
(4) A képviselő-testület - illetve a tulajdonosi jogokat átruházott hatáskörben gyakorló Polgármester - a kezelésbe adott vagyon felett tulajdonosi irányítási jogokat gyakorol, amelynek keretében:
a) az ingatlant kezelésbe adja és meghatározza annak alaprendeltetését,
b) ellenőrzi a vagyon rendeltetésszerű használatát,
c) a kezelői jogot visszavonja.

(5) A kezelői jog megszűnik, ha
a) a kezelő szerv megszüntetése vagy átszervezése, továbbá a kezelésre vonatkozó szabályok súlyos megsértése esetén a képviselő-testület a kezelői jogot visszavonja,
b) a kezelésre vonatkozó szerződésben meghatározott idő eltelt.

Az önkormányzati vagyon ingyenes és kedvezményes átengedése
9. §.
(1) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát, illetve használatát közérdekből - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - ingyenesen vagy kedvezményesen átruházni ajándékozás, közérdekű kötelezettségvállalás, közalapítvány létrehozás, adásvétel jogcímén,
a) kötelező, illetve önként vállalt önkormányzati feladatok ellátása, illetve annak feltételei megteremtése érdekében,
b) jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek részére, más önkormányzat részére, utóbbinak a feladat- és hatáskör átszállása, ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezése kapcsán
c) egyéb Hernádnémeti Önkormányzatának érdekeit szolgáló esetben lehet.

(2) Az önkormányzati vagyon ingyenes vagy kedvezményes átruházásáról és közérdekű kötelezettségvállalásról 1.000.000. Ft értékhatárig a Polgármester 1.000.000 Ft értékhatár felett, valamint közalapítvány létrehozásáról a képviselő-testület határoz, a döntéshez minősített döntés szükséges.1

Önkormányzati követelésekről való lemondás
10. §.

Amennyiben más jogszabály eltérően nem rendelkezik az önkormányzat követeléseiről lemondani a képviselő-testület jogosult.

A vagyonhasznosítás nyilvánossága
11. §.
(1) Az önkormányzati vagyon elidegenítése, használatba - vagy bérbeadása, illetve más módon történő hasznosítása, továbbá értékhatártól függetlenül e vagyon megterhelése fő szabályként versenyeztetési eljárás eredményeként történhet.
(2) Eltérő törvényi rendelkezés hiányában:
- ingó- és ingatlan vagyontárgyak esetén 30 M Ft,
- portfólió vagyon esetében 500 M Ft értéket meghaladóan az önkormányzati vagyon elidegenítése, továbbá más módon történő hasznosítása csak nyilvános (indokolt esetben zárkörű) versenytárgyalás útján, a legjobb ajánlatot tevő részére történhet.
(3) A 11. §. (2) bekezdésben foglalt értékhatár alatt önkormányzati vagyon elidegenítése továbbá más módon történő hasznosítása - e rendelet 11.§. (5). bekezdésében foglalt kivétellel - csak nyilvánosan meghirdetett pályázati rendszer keretében lehet.
(4) A vagyontárgy nyilvános értékesítése és hasznosítása esetén a tulajdonosi jogok gyakorlójának jóváhagyása szükséges.
(5) A tulajdonosi jogokat gyakorló szerv döntése alapján mellőzni lehet a versenyeztetési eljárást (versenytárgyalást, pályáztatást):
a) Portfólió vagyon tőzsdei értékesítésre adott megbízása esetén,
b) amennyiben az Önkormányzat üzleti, illetve más érdekei úgy kívánják, az indok megjelölésével,
c) ingatlanrészek értékesítése esetén, amennyiben az ingatlanrész értékesítése telekalakítással, vagy telekhatár rendezéssel történik,
d) földhasználati joggal, vagy haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan értékesítése esetén,


IV.
Rendelkezés az egyes önkormányzati tulajdonú vagyontárgyakkal
Rendelkezés a forgalomképtelen törzsvagyonnal
12. §.
(1) A forgalomképtelen vagyon kezelője a Polgármesteri Hivatal.
(2) A forgalomképtelen vagyontárgyak elidegenítésére, megterhelésére kötött szerződés semmis. A forgalomképtelen vagyontárgyak tulajdonjogi változással nem járó hasznosításáról a Polgármester dönt.
(3) A hatáskör gyakorlása különösen bérleti szerződések, használatra, illetve hasznosítási jogra vonatkozó megállapodások és reklámjog biztosítására irányuló megállapodások megkötését foglalja magában.
(4) A forgalomképtelen vagyoni körbe tartozó ingatlanok megszerzéséről a Képviselő-testület jogosult dönteni.

(5) A forgalomképtelen vagyoni körbe tartozó ingatlanok megszerzésénél az  ingatlan érték meghatározása a Polgármesteri Hivatal által kiállított adó-, és értékbizonyítvány alapján történik.


Rendelkezés a korlátozottan forgalomképes törzsvagyonnal
13. §.
(1) A korlátozottan forgalomképes vagyoni körbe tartozó ingatlanok szerzéséről, elidegenítéséről, megterheléséről, kezelésbe adásáról – rendelet 13.§ (3) bekezdésében foglaltak kivételével a Képviselő-testület jogosult dönteni.

(2) A korlátozottan forgalomképes ingatlan vagyontárgyak közül:
a) az oktatási, nevelési, közművelődési, egészségügyi, szociális és más település ellátási feladatokat szolgáló vagyon az önkormányzat intézményeinek kezelésébe, vagy a feladatot ellátó más szerv használatába, üzemeltetésébe
b) a közhatalmi feladatokat szolgáló vagyon a Polgármesteri Hivatal kezelésébe,
c) a közművagyon vonalas létesítményei és csatlakozó berendezései, a Polgármesteri Hivatal, az önkormányzat intézménye, kezelésébe vagy használatába, vagy üzemeltetésébe adható,
d) a más kezelésébe, használatába nem adott vagyon kezelője a Polgármesteri Hivatal.
(3) A korlátozottan forgalomképes vagyon 1 évet meghaladó hasznosítását 5 évet meghaladó vagy határozatlan tartalmú bérbeadáshoz, használati jog átengedéséhez a képviselő-testület hozzájárulása szükséges. A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon kezelője a vagyontárgyak 1 évet meg nem haladó bérbeadására nyilvános pályázatot nem köteles kiírni.
(4) A bérleti szerződések megkötésére a Polgármester jogosult.
(5) Az önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szervek a költségvetési mérlegben tárgyi eszközként, vagy készletként nyilvántartott ingó vagyontárgyak értékesítését vagy selejtezését a polgármesternek, az előzetes hozzájárulásával végezhetik. Az értékesítésből, selejtezésből származó bevételt az intézmények az eszközök pótlására használhatják a polgármester előzetes egyetértésével.
(6) Amennyiben átszervezés vagy feladatváltozás miatt a használó vagyonkezelő szervnél az ingó vagyontárgynak a rendeltetése megszűnik, annak hasznosításáról a Polgármesteri Hivatal gondoskodik. A hasznosításból származó bevétel az önkormányzat költségvetését illeti meg.

(7) A korlátozottan forgalomképes vagyoni körbe tartozó ingatlanok megszerzésénél az ingatlan érték meghatározása a Polgármesteri Hivatal által kiállított adó-, és értékbizonyítvány alapján történik, elidegenítésnél, megterhelésnél, kezelésbe adásnál az ingatlanvagyon-kataszter szerinti becsült érték alapján.


Rendelkezés a forgalomképes ingatlan és ingó vagyonnal
14.§.
(1) A forgalomképes önkormányzati ingatlan és ingó vagyon tekintetében a Képviselő-testület gyakorolja a tulajdonosi jogokat, és dönt a vagyontárgy kezelésbe adásáról. A képviselő-testület és a tulajdonosi jogokat átruházott hatáskörben gyakorló a Polgármester köt vagyonkezelési szerződést.

(2) Értékhatártól függetlenül a képviselő-testület hatásköre az önkormányzat feladat- és hatáskörének változásával összefüggésben a használat jogának más önkormányzat, vagy állami szerv részére történő adását, illetve ezen szervektől történő átvételét szolgáló megállapodás jóváhagyása, továbbá az önkormányzati ingatlan és ingó vagyon zálogjoggal való megterhelése.

(3) Az Önkormányzat tulajdonában levő belterületi ingatlan vagyon hasznosításának alapja a település értéktérképe, amelynek elkészítéséről, karbantartásáról a Jegyző gondoskodik.
(4) A forgalomképes ingó és ingatlan vagyontárgyak elidegenítése esetén a vételár az Önkormányzatot illeti meg.

(5) A forgalomképes vagyoni körbe tartozó ingatlanok megszerzésénél az  ingatlan érték meghatározása a Polgármesteri Hivatal által kiállított adó-, és értékbizonyítvány alapján történik, elidegenítésnél, megterhelésnél, kezelésbe adásnál az ingatlanvagyon-kataszter szerinti becsült érték alapján.”

(6) A forgalomképes építési telkek megszerzéséről, elidegenítéséről a képviselő-testület dönt.

Rendelkezés a forgalomképes portfolió vagyonnal
15.§.
(1) Az önkormányzat kizárólag betéti társaság korlátolt felelősségű kültagja, korlátolt felelősségű társaság, közhasznú társaság tagja és részvényes lehet.
(2) A közüzemi tevékenységet ellátó társaságok kivételével az Önkormányzat forgalomképes portfolió vagyona tekintetében az alábbiak az irányadók:
a) az 50 M Ft egyedi forgalmi értéket el nem érő önkormányzati portfólió vagyon felett a tulajdonosi jogokat átruházott hatáskörben a polgármester
b) az 50 M Ft egyedi forgalmi értéket elérő vagy azt meghaladó önkormányzati portfólió vagyon felett a képviselő-testület gyakorolja a tulajdonosi jogokat és dönt befektetési szolgáltatás igénybevételéről. A vagyonkezelő szerv kiválasztása versenyeztetési eljárással történik (a 11.§. alapján).
(3) A képviselő-testület és a tulajdonosi jogokat átruházott hatáskörben gyakorló polgármester döntésének megfelelően vagyonkezelési szerződést köt.
(4) Az Önkormányzat portfolió vagyona esetében az egyes értékpapírok forgalmazása - adásvétele - a portfolió vagyonkezelési szerződés keretei között versenyeztetési eljárás nélkül bonyolítható.
(5) Egy portfolió vagyonkezelővel a tulajdonosi jogokat átruházott hatáskörben gyakorló polgármester, illetve a képviselő-testület a vagyonkezelő alaptőkéje kétszeresét meg nem haladó összeg erejéig, maximálisan azonban 2 milliárd Forint értékben köt portfolió vagyonkezelési szerződést.
(6) A portfolió vagyonelemeinek összeállításáról, stratégiai vagy üzleti vagyoni besorolásáról a képviselő-testület dönt, külső szakértő szakmai értékelése, javaslata alapján.
(7) A képviselő-testület illetve a tulajdonosi jogokat átruházott hatáskörben gyakorló a polgármester köteles folyamatosan figyelemmel kísérni és ellenőrizni a vagyonkezelő szervek portfoliókezelési tevékenységét. Ennek érdekében teljes körű betekintést nyerhet a vagyonkezelő szervek vagyonkezeléssel kapcsolatos irataiba, részletes írásbeli jelentést, beszámolót, elszámolást kérhet, ellenőrizheti a megkötött szerződéseket, vizsgálhatja a vagyonkezelő hitelképességét, konkrét ügyeket vizsgálhat meg. Az ellenőrzésre feljogosított szerv az ellenőrzés, vizsgálat eredményéről évente, illetve szükség szerint beszámol a képviselő-testületnek.
(8) A portfolió vagyonkezelési szerződés csak olyan gazdasági társasággal (szervvel) köthető, amely az üzleti életben jó hírnévnek örvend, tőkeellátottsága megfelelő és tőkeerős tulajdonosi háttérrel rendelkezik. Indokolt esetben, az Önkormányzat a vagyon kezelésbe adásának feltételeként felelősségbiztosítást köthet ki.

Likvid pénzeszközök
16. §
(1) Naptári éven belül az önkormányzati forrásokból származó átmenetileg likvid pénzeszközök pénzintézeteknél való lekötésének, befektetésének megszervezéséről, a Jegyző köteles gondoskodni, melyről kötelezettségvállalást a Polgármester tehet, mely kötelezettségvállalást a Jegyző ellenjegyzi.
(2) A likvid pénzeszközök lekötését csak az önkormányzat feladatainak ellátását nem veszélyeztető módon lehet végezni.
(3) Likvid pénzeszköznek minősül a bármely önkormányzati bevételi forrásból származó, átmenetileg szabad költségvetési pénzeszköz, amelyet az önkormányzat erre jogosult szerve még nem adott vagyonkezelői szerződés útján portfolió vagyonkezelői szervezet kezelésébe, illetve e pénzeszköz hozadéka.


Vagyonkimutatás

17. §.
Az Önkormányzat 2005. december 31-ei vagyonállományát a 4. sz. melléklet tartalmazza.


Záró rendelkezések
18. §.
Ez a rendelet 2006. május 1-jén hatályba. Kihirdetéséről a jegyző a Szervezeti és Működési Szabályzat szerint gondoskodik.

1 Megállapította: 3/2010. (I. 26.) ör. Hatálybalépés időpontja: 2010. január 01.


Hernádnémeti, 2006. április 28.

 

Orosz Zsolt sk.
polgármester

Dr. Batta István sk.
jegyző


Rendeletek



Jegyzőkönyvek